Honnan tudja, hogy ez a cikk nem fake news?

A 2019. május 9-10-én megrendezésre került NATOversity központi témája a dezinformációs kampányok által termelt fake news jelensége volt. A két napos rendezvény első napján megtartott szimulációs játékban 10 országot képviseltünk, mint hallgatók, miközben egy adott szituáció megoldását voltunk hivatottak megtalálni egy közös dialógus mentén. A második napon neves előadók avatták be a közönséget a fake news és a dezinformáció működésébe és azon metódusokba, hogyan is lehet elkerülni azt, hogy mi magunk és a közvetlen környezetünk ilyesfajta manipulációnak essen áldozatul.

Május 9: NATOversity szimulációs játék

Az első napon a hallgatók 3-4 fős csoportokba osztva képviseltek 10 NATO országot, amelyek egy biztonsági megbeszélés keretein belül az adott szituációt voltak hivatottak megoldani. Az esemény Lengyelország NATO-hoz való csatlakozásának 20. évfordulójából került megvalósításra a Varsói Egyetem szervezésében. A szituáció melyről a hallgatók vitáztak a következő volt: Észtországban dezinformációs kampány keretein belül a Red szomszédos országbéli kisebbséget fake news-val NATO ellenességre hangolták. A szikra akkor lobbant lángra, amikor a kisebbség által lakott észt területen két brit katonát megtámadtak. A megbeszélés egyik alapkérdése volt, hogy szükséges-e hogy életbe lépjen a washingtoni szerződés 5. cikkelye. Az 5. cikkely tulajdonképpen a kollektív önvédelemről szól, melynek lényege, hogyha a szövetség egyik tagországát támadás éri, akkor a többi tagország a védelmére siet. A North Atlantic Treaty Organization fennállásának történelme során ezen cikkely életbelépését csupán egyszer szavazták meg, a 9/11-es terrortámadás után.

A szimulációs játék elején az országok képviselői kollektívan fontosnak tartották egy objektív vizsgálóbizottság felállítását, amely aztán a vizsgálat végére megállapítja, hogy a dezinformációs kampány hátterében tényleg Red állt-e. A bizottság felállításáig és a vizsgálat végéig Észtország pénzügyi és katonai segítséget kért önmaga biztosítására. Lengyelország képviselete az USA-val együtt vehemensen támogatta további katonák elhelyezését a térségben, míg a német és francia képviselet a nyugodtabb problémamegoldásra tette le a voksát, a többi országot türelemre intve.

A szimulációs játék végére tulajdonképpeni konkrét megoldás nem született, ami biztos volt azonban, hogy az 5. cikkelyt az országok képviselete nem kívánta azonnal aktiválni, vagyis legalább addig, amíg a objektív vizsgálóbizottság értékelése alapján arra okot nem adnak a Red elleni vádak.

A szimulációs játék végeztével következett a kiértékelés, amelyet a meghívott előadók közös véleményezéséből raktak össze, ezzel is segítve a NATO operációjának mélyebb megértését és az arra való gyakorlatiasabb látásmód elősegítését.

Május 10: Előadássorozat a fake news-ról és a dezinformáció megelőzéséről

A második napon egy előadássorozat keretein belül informálódtunk a dezinformációról, a fake news jelenségéről és az orosz sharp power-ről. Riportomban elsősorban a Kremlin geopolitikai céljairól és azok eléréséről szóló előadást szeretném kiemelni.

Az előadó szerint az alapvető célkitűzés az oroszok számára a Transz-Atlanti egység meggyengítése és az Oroszország és az EU-n belül országok bilaterális kapcsolatainak kiépítésével való befolyásszerzés az EU-n belül. Ezeken felül Ukrajna destabilizációjának folytatása is kiemelkedő cél, amellyel Krím annektálását legitimizálhatnák. További célok még az EU által kiszabott szankciók és gazdasági nyomás megszűntetése, amely hosszútávon megbéníthatja az orosz gazdaságot.

Az elemző szerint, a célok elérésének módja elsősorban a szélsőséges pártokú, legyenek azok szélső-jobb- vagy szélső-baloldali pártok, illetve az ultrakonzervatív csoportok és mozgalmak támogatása. Ezen támogatandó csoportokba elsősorban a közép-kelet-európai országok tartoznak bele, ahol gyengébb demokratikus intézményekkel rendelkeznek a fiatal demokráciák, és azon országok akiknek erősebb történelmi kötelékei vannak Oroszországhoz.

Ezen célok eléréséhez használja Oroszország az úgynevezett sharp powert, mely elsősorban az AI-t és újfajta informatikai megoldásokat alkalmazva, tömeges információs-támadásokat kivitelzenek robotokkal, trollokkal a social media platformjain. Előszeretettel használják a kultúrát, mint fegyvert; például a pán-szlavizmust, amellyel politikai ellenfeleik ellen mozgósítják a tömegeket, akiket elérnek a fentebb említett platformokon. Esetenként előfordulhat a külföldi szélsőséges pro-orosz pártok támogatása is, elsősorban különböző fake news használatával és azok implementálásával különböző helyeken.

A diasor végén az előadó feltárta, hogy hogyan védekezhetünk mikro-, mezzo-, és makro szinten a dezinformációval és a fake news-al szemben. A mikro-szinten lényeges elemek a következők: több helyről kell információt szereznünk, nem szabad megosztanunk valamit anélkül, hogy elolvastuk volna,  ha nem vagyunk biztosak valamiben, mindenképpen ellenőrizzük a forrást, illetve, hogy ne bízzunk az ismeretlen weboldalakban. Mezzo-szinten fontos figyelembe venni: azonosítanunk kell azon fake news-ot fogyasztó csoportot, akik ezen híreket továbbadják megosztásaikkal, és arra kell figyelnünk, hogy mely csoportokat célozza a dezinformáció akár pozitív akár negatív módon, mert így fényt deríthetünk az úgynevezett „russian fanboy”-okra. Az ideológiai támadás, amely szélsőjobbtól szélsőbalig terjedő támogatást nyújt bármilyen erősebb demokrácia-orientált egység szétverése érdekében, nagyon flexibilis és ezért is nagyon veszélyes, hiszen bármelyik oldalról érkezhet. Így jutunk el tehát végül az előadás utolsó pontjához, a makro-szinthez, ahol az előadó szerint 4 fő reakció szükséges a dezinformáció és a fake news megfékezésére: 1. egy aktív korai-riasztó rendszer amely képes beazonosítani a social media fórumjain jelenlévő tömegek elérését, 2. a célzott platform adminisztrátorai/a hatóságok értesítése, 3. ha lehetséges, az ellenséges infrastruktúra megszűntetése, mellyel a nagy platformokkal kooperál (Facebook, Twitter, Google…), 4. ellen-akciók végrehajtása és az ellenséges dezinformációs csomópontok megszűntetése, ahonnan a legnagyobb aktivitás érzékelhető.