NATO és fake news – szimuláció, vagy valóság?

2019. május 9-én és 10-én Varsóban tartották az egyetemistáknak szervezett NATOversity nevű eseményt, melyen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nemzetközi tanulmányok mesterképzéses hallgatói is részt vehettek. A kétnapos rendezvényen az előadó szaktekintélyek mellett lengyel, grúz és magyar felsőoktatási intézmények tanulói voltak jelen. Május 9-én előbb egy NATO-ülést szimuláltak a hallgatók, majd a második napon – egyfajta kiegészítésként – workshopokon és szemináriumokon vehettek részt fake news és dezinformáció témákban különböző területeken dolgozó szakemberek előadásában.

NATO szimuláció

A május 9-i szimulációs játék egy kitalált, ámde valóságosnak tűnő szituáción alapult: Észtország lakosságát feltételezhetően egy „Red” nevezetű entitás álhíreket terjesztve félreinformálja. Az államban jelentős „Red”-hez kapcsolható kisebbség él, akik egyre nagyobb ellenállást fejtenek ki az országban állomásozó NATO katonákkal szemben. Ennek következtében két brit katona megsérült a legutóbbi incidensben. A társadalom növekvő ellenszenve miatt félő, hogy Észtország elszakad a nemzetközi szervezettől. Az észt kormány továbbra is támogatja a NATO-t, így segítséget kér az ülésen a többi államtól, hogy közösen oldják meg a fennálló problémát. 

A három fős „észt delegáció” a katonai jelenlét megerősítését, tehát újabb NATO csapatok küldését és ezek finanszírozását szerette volna elérni. A hallgatók feladata az volt, hogy két, vagy három fős csoportokban minél hitelesebben képviseljék a rájuk bízott tagországokat, továbbá úgy formáljanak véleményt, javasoljanak megoldást és foglaljanak álláspontot az ügyben, ahogyan azt az adott állam is tenné a valóságban. Szimuláció közben a szervezők igyekeztek érdekességekkel, váratlan történésekkel is feldobni az esemény hangulatát, például ülés közben bejelentették, hogy az észt határon található Narva városában, ahol jelentős „Red” kisebbség él, illegális, de sikeres népszavazást tartottak az elszakadásról, a „Red” többségű országhoz való csatlakozást előrevetítve. A NATO-ülésen sürgősen kellett ezt a problémát orvosolni, melynek legégetőbb kérdése elsősorban az volt, hogy szükséges-e az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkének aktiválása az Észtországban történő kibertámadások elkerülése, és a szeparatista törekvés megakadályozása érdekében?

Az első ízben megrendezett esemény a szervezők visszajelzése alapján megfelelt az előzetes elvárásoknak: a hallgatók komolyan vették a szerepüket, illetve a szimuláció közben felállított akadály ellenére sikeresen birkóztak meg a rájuk bízott feladattal.

A dezinformáció

A dezinformáció, a félretájékoztatás és a hamis hírek terjesztése napjainkban az egyik legégetőbb megoldatlan probléma, így nem véletlen, hogy a szervezők is erre a témakörre helyezték a fókuszt az esemény mindkét napján. A május 10-i előadások rávilágítottak arra, hogy az internet világa és a folyamatosan, rohamosan fejlődő „kibertér” mindenki által ismert előnyei mellett számos veszélyforrást is rejt magában, melyekről szintén érdemes és fontos beszélni. Az előadók között szerepelt többek között Marosfi Gábor, a NATO magyar képviseletének helyettes vezetője, Jacob Turowski, a Facebook regionális vezetője, Novák Benjamin, a New York Times-hoz köthető újságíró és Wojciech Przybylski is, aki a Visegrad Insight szerkesztője. A hallgatóknak mindkét napon lehetőségük volt személyesen beszélgetni a szaktekintélyekkel, illetve feltenni kérdéseiket álhírekkel és dezinformációval kapcsolatban. A témakör relevanciáját és fontosságát hangsúlyozzák az utóbbi évtized biztonságpolitikáját meghatározó események is, úgy, mint a 2014-ben kirobbant orosz-ukrán konfliktus és az ehhez köthető hibrid hadviselés, vagy a 2011-től napjainkig tartó szíriai polgárháború és az ezzel kapcsolatos álhírek terjedése. Kiemelkedő fontosságú tehát, hogy a nemzetközi kapcsolatok szakértők következő generációját adó egyetemi hallgatók megfelelő felkészültséggel rendelkezzenek kiberbiztonság témakörében is.

Írta: Szarvas Gellért