A
NATO 70. születésnapja, illetve Lengyelország és Magyarország 20 éves
tagságának alkalmából létrejött közös lengyel-magyar NATOversity projektre
2019. május 9-10. között Varsóban, a Facebook Közép-Kelet Európai Igazgatóságának
székházában került sor. A két napos rendezvény olyan, a Szövetséget fenyegető
jelenkori kihívások köré szerveződött, mint a dezinformációs és a hibrid
hadviselés.
NATO szimuláció
Az
első napon a hallgatók álltak a főszerepben, ugyanis három fős csapatokban
egy-egy NATO tagállam küldöttségét testesítették meg, s krízishelyzetek sorát
kellett kezelniük. A szimuláció
alaphelyzete szerint Észtországban jelentős lélekszámú Red kisebbség él, akik dezinformációs és NATO-ellenes kampányukkal sikeresen
tudták befolyásolni az észt lakosság egy jelentős részét, ezzel egyre erősebb
társadalmi feszültségeket szítva az országban. A legutóbbi, s egyben
legsúlyosabb eset alkalmával – eddig beazonosítatlan személyek – két brit,
Észtországban állomásozó NATO katonát támadtak meg, akik közül az egyik súlyos
sérüléseket szenvedett. A résztvevőknek, mérlegelve országaik érdekeit, illetve
a Redhez fűződő kapcsolatait, egy
közös NATO fellépés tervét kellett kidolgozniuk. Később a tárgyalások menetét egy
újabb hír szakította félbe: az Észtország keleti határánál fekvő Narva városában népszavazást tartottak és deklarálták Észtországtól való
elszakadási szándékukat, ezzel egy időben pedig a Redhez való csatlakozásukat. A NATO tagállamok egyhangúan
illegitimnek ítélték a népszavazást és kijelentették, hogy nem fogadják el annak eredményét, továbbá szolidaritásukról biztosították Észtországot. A lehetséges
válaszreakciókat illetően azonban megosztottak a vélemények: voltak országok,
amelyek további NATO csapatok telepítését sürgették Észtországba, míg mások
óvatosabban kívántak fellépni, s mindenekelőtt a helyzet kivizsgálását, illetve
egy békéltető bizottság felállítását szorgalmazták. Ugyan konkrét megoldás végül
nem született, de az 5. cikkely aktiválásának lehetőségét az
országok képviseletei egyöntetűen elutasították. A szimuláció befejeztével Marosfi Gábor, a NATO-ba delegált
magyarországi állandó képviselet vezető-helyettes kifejtette a szimulációval
kapcsolatos észrevételeit, ezzel is emelve az esemény szakmai színvonalát.
Új típusú fenyegetések
A
második napon a Facebook Lengyelországért és Baltikumért felelős Közpolitikájának
vezetője, újságírók és biztonságpolitikai szakértők tartottak előadásokat, akik
mind kiemelt figyelmet fordítottak az orosz sharp powerre veszélyeire, illetve
az Oroszország által folytatott dezinformációs hadviselésre.
A
sharp powert a soft power, illetve a vele szemben álló hard power között lehet
elhelyezni, mint az olyan manipulatív diplomáciai technikák összességét,
amelyek segítségével egy ország képes befolyásolni, vagy akár aláásni egy másik
ország belpolitikáját. Putyin Oroszországa jelenleg úgy pozícionálja magát,
mint a család és a keresztény értékek védelmezője, aki egyfajta erkölcsi harcot
vív a Nyugattal szemben. Célja az orosz befolyás növelése, s ezzel egyidejűleg
az észak-atlanti szövetségi rendszer egységének megtörése. Ezen célok eléréshez pedig napjaink
társadalmában az internet mintegy tökéletes platformot biztosít: az oroszok elsősorban
a mesterséges intelligenciát és újfajta informatikai megoldásokat alkalmazva,
tömeges információs-támadásokat hajtanak végre robotokkal és trollokkal a közösségi
média felületein. Továbbá, az álhírek használatával szélsőséges és pro-orosz
pártokat, valamint ultrakonzervatív csoportokat és mozgalmakat támogatnak
Európa-szerte.
De
mégis hogyan védekezhetünk mi, mint átlagos internet- felhasználók az álhírek ellen? Először
is, nem támaszkodhatunk egyetlen forrásra, hanem mindig több forrásból szükséges
tájékozódnunk. Továbbá, soha semmit ne osszunk meg anélkül, hogy elolvastuk
volna, illetve mindenképp ellenőrizzük az információ forrását és ne bízzunk az
ismeretlen weboldalakban. Ezeket a pontokat betartva elkerülhetjük, hogy mi is
a dezinformáció eszközeivé és terjesztőivé válhassunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése