A szabad szerelem eltiprása Ugandában

Yoweri Museveni, ugandai elnök február 24-én teljes nyilvánosság előtt írta alá a régóta vitatott meleg-ellenes törvényjavaslatot, amely akár életfogytig tartó börtönbüntetéssel is sújtaná a homoszexuális kapcsolatukat nyíltan felvállaló személyeket. A nemzetközi közösség élesen tiltakozik – már a gazdasági szankció lehetősége is felmerült az ügyben.

Az elnök a fővárostól, Kampalától nem messze lévő hivatalos tartózkodási helyén, Entebbe-n írta alá a jogszabályt, egy héttel azután, hogy Nigériában Goodluck Jonathan hasonló lépésekre szánta el magát, akár 14 éves börtönre ítélve ezzel a homoszexuális párkapcsolatban élőket. A parlament még decemberben kezdte el tárgyalni a kérdést azzal a céllal, hogy „könnyebben meg tudjon birkózni a hagyományos heteroszexuális családokat érő külső és belső fenyegetésekkel”- írja a The New York Times.

A javaslat jelenlegi szentesítésének indítéka gyanánt a nyugati értékek túlzott, zavaró dominanciája említhető. Az ugandai kormány szóvivője, Ofwono Opondo állítása szerint Museveni azért kívánta a média elé tárni a procedúrát, hogy demonstrálja Uganda önállóságát, függetlenségét a nyugati befolyással, provokációval szemben.

A szabályozás, ha úgy vesszük nem tekinthető újdonságnak, hiszen az ENSZ becslései szerint mintegy 78 országban tiltják az azonos neműek közötti viszonyokat, s ebből 7 országban akár halálbüntetés is várhat a törvényt szegőkre. A rendelkezés mégis megrengette a világot, sok neves közéleti személyiség felszólalt az ügyet érintően. „Teljesen világosan kell látnunk: az emberi történelem tele van olyan próbálkozásokkal, amikor megpróbáltak törvényt alkotni az osztályok, kasztok, fajok közötti házasságok ellen. De a szerelemre nincsen semmiféle tudományos vagy genetikai magyarázat” – nyilatkozott a már nyugalmazott dél-afrikai érsek, Desmond Tutu, az apartheid elleni küzdelem egyik legnagyobb volt szóvivője. John Kerry, amerikai államtitkár azt mondta, hogy a törvény nemcsak erkölcstelen, hanem kockára tesz értékes kötelékeket is – utalva itt az Egyesült Államokkal való együttműködésre. Jelenlegi álláspontja szerint az Obama-adminisztráció felül kívánja vizsgálni az Ugandának nyújtott egészségügyi, fejlesztési és katonai támogatásokat.  Ugyan kilátásba helyezték a gazdasági szankció lehetőségét is, de hogy valóban megvalósul-e, az még a jövő zenéje, hiszen a kapcsolat nem egyoldalú: Museveni fontos szövetségese Nyugatnak az iszlám terrorista erők megfékezésében Szomáliában.

Nemcsak a nemzetközi politika nagyágyúi, hanem a civil szféra is lázad az intézkedés ellen. A másságát nem titkoló Graeme Obree, skót kerékpáros élsportoló petíciót indított az ellen, hogy a 2014-es glasgow-i Nemzetközösségi Játékokon a diszkrimináló javaslatot támogató ugandai politikusok, mint nézők részt vehessenek. Ugyan a folyamat rendkívüli népszerűségnek örvend, a szakértők szerint mégsem lenne jó ötlet a kizárás meglépése. Előfordulhat ugyanis, hogy egy ilyen tett a homoszexuálisok elleni megtorláshoz vezetne az országban.

A rengeteg felháborodás ellenére az általa generált zűrzavar nem igazán hatotta meg az ugandai vezetőt. A maga részéről azt hangoztatja, hogy valójában teljesen jól meglenne az Egyesült Államok segítsége nélkül is. Mindezt azért jelenthette ki ilyen magabiztosan, mert rengeteg támogatás érkezik Afrikába Kína felől. S valljuk be, Kína nem olyan érzékeny az emberi jogokra, hogy emiatt kockáztatná gazdasági kapcsolatait.

Források:

http://www.nytimes.com/2014/03/02/world/africa/antigay-laws-gain-global-attention-countering-them-remains-challenge.html?ref=africa

http://www.nytimes.com/2014/02/25/world/africa/ugandan-president-to-sign-antigay-law.html

http://www.theguardian.com/commentisfree/2014/mar/03/uganda-anti-gay-bill-human-rights-tolerance

http://www.theguardian.com/sport/2014/mar/08/commonwealth-games-graeme-obree-uganda-gay

http://www.bbc.com/news/uk-scotland-glasgow-west-26450990

Fű receptre – legalizálás Olaszországban

Már a háziorvos is felírhatja a marihuánát Olaszország egyik tartományában. Az új kormány országos szinten is könnyebbé tenné a hozzáférést.

Az olasz kormány nem támadta meg az Abruzzo tartományban januárban elfogadott törvényt, mely a vadkender orvosi célból való használatát engedélyezte. A növény gyógyászati alkalmazása eddig sem volt teljesen illegális, de a hozzáférés nehezebb volt. Abruzzo vezetése januárban döntött arról, hogy a vadkendert, illetve az azt tartalmazó gyógyszereket háziorvosi rendelvényre is ki lehet váltani. A Renzi-kormány pedig nem kért alkotmánybírósági felülvizsgálatot. Az új kabinet lépése jelzésértékű, ugyanis a korábbi tartományi törvényeket, melyek a marihuána használatát igyekeztek liberálisabban szabályozni, az előző kormányok sorra megtámadták.

Azonban nem csak egy tartományi szabályozás elfogadásáról van szó. A Demokrata Párt egyik képviselője Luigi Manconi olyan törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, mely országos szinten is megkönnyítené a vadkender terápiás célból való használatát és kiszélesítené a gyógyszerekhez való hozzáférést. Ezen kívül a gyógyászati célú alkalmazást nem csak a kórházakban tennék lehetővé, hanem otthon is. Ami pedig a legfontosabb: a privát termesztés tiltását is csökkentené. Ez annyit jelent, hogy a betegek otthon is ültethetnének vadkendert, ha a terápia ezt kívánja.

Az ügy magyar viszonylatban is érdekes lehet, ugyanis a magát „patrióta és szociáldemokrata” pártnak nevező 4K! (Negyedik Köztársaság) az idei választásra készülve többek között a fű legalizálásával kampányol, habár a párt nem kizárólag a gyógyászati felhasználást népszerűsíti. A 4K! választási programjában a változó nemzetközi trendekre hívja fel a figyelmet, arra hivatkozva, hogy egyre több európai ország dekriminalizálja a fogyasztást.

Annak ellenére, hogy az elmúlt években az olasz jobboldali kormányok akadályokat görgettek a korábbi tartományi szabályozások elé,  a „La Repubblica” című napilap arról számolt be, hogy a jelenlegi döntést több oldalról egyetértéssel fogadták. Az új jobbközép (Nuovo Centrodestra) párt szenátora, Carlo Giovanardi szerint a tartományi szabályozás összhangban van az eddigi törvényekkel, és ő maga is támogatja a marihuána orvosi használatát, azonban elutasítja a teljes legalizálást, vagy, ahogy ő fogalmaz: „a szabadidős fogyasztást”. A baloldali liberális zöldpárt (Sinistra Ecologia Libertà) elnöke szintén üdvözölte a döntést, mivel az  szerinte a szervezett bűnözés és a drogkereskedelem elleni harc egyik fontos lépése lehet, és abbéli reményét fejezte ki, hogy a vadkendert hamarosan maguk a betegek is termeszthetik, akár terápiás, akár egyéb célból. Kérdéses azonban, hogy a privát termesztés legalizálását hogyan tudják csupán a betegekre korlátozni, illetve, hogy ezzel vajon nem a marihuána terjesztését könnyítik-e meg a törvényhozók.

Források:

• http://www.repubblica.it/politica/2014/03/07/news/governo_via_libera_cannabis_terapeutica-80459284/?ref=HREC1-10 
• http://www.corriere.it/cronache/14_marzo_07/cannabis-ad-uso-terapeutico-ok-governo-legge-abruzzese-743c342a-a624-11e3-b663-a48870b52ff3.shtml
• http://www.repubblica.it/politica/2014/01/15/news/pd_legge_depenalizzazione_cannabis_uso_terapeutico-76019732/
• http://ricerca.repubblica.it/repubblica/archivio/repubblica/2014/03/08/cannabis-contro-il-dolore-si-del-governo.html?ref=search

Buisson botrány: a Sárközy-Bruni páros vádat emel

Március 10-én, hétfőn vizsgálja ki a Párizsi Elsőfokú Bíróság a Me Thierry Herzog, Sárközy ügyvédje és felesége Carla Bruni-Sárközy védelmét képviselő, Me Richard Malka, személyi jogok megsértésére hivatkozó vádemelését. Az eljárás Patrick Buisson, Sárközy ex-tanácsadója által készített valós beszélgetések hangfelvételei, és az Atlantico hírportál ellen indult, ami a felvételek egyes részleteit közzé tette a világhálón.

Mind Nicolas Sárközy, mind pedig felesége, Carla Bruni-Sárközy nevében kiküldött keresetlevél kéri a bíróságtól, Patrick Buisson ítéletét 30 000 eurós kártérítés fizetésére, illetve további szimbolikus összeg kiszabását az oldal kiadója, a Talmont Media vállalatra és annak igazgatója, Jean-Sébastien Ferjou-ra. Továbbá követelik az Atlantico oldalán közzétett hanganyagok - melyek többek között a Francia Köztársaság akkori államfőjének és az ő feleségének privát beszélgetését is tartalmazzák - azonnali megsemmisítését.

A benyújtott vádemelések kihangsúlyozzák, hogy „a kiszivárogtatott beszélgetések Bussion jelenlétében ugyan, de magánterületen belül hangoztak el és ez utóbbi titokban, a jelenlevők teljes tudta nélkül hallgatta le és rögzítette őket”- írja a Le Monde magazin. Ilyen értelemben személyi jogaik megsértésével és privát információval való visszaéléssel fordult bírósághoz a Sárközy házaspár.

2011 február 26-án, néhány orával azelőtt, hogy az államfő átalakította kormányát, egy értekezleten, Nicolas Sárközy egyik legvitatottabb tanácsadója, Patrick Buisson titokban megörökítette a köztársasági elnök és legfőbb munkatársainak beszélgetését. Buisson ügyvédje, Gilles-William Goldnadel úgy nyilatozott, védence a zakója zsebében tartott diktafonnal keszített felvételeket, miután nem tudott jegyzetelni, azonban később törölte is a hanganyagokat. Valószínűleg valaki – egyes sejtések szerint a rendőrség, mások szerint az ex-tanácsadó „erőkszakos árulásának” tudható be az incidens – elorozta ezeket a felvételeket, és visszaélt velük. Ugyan különösebb dolgok nem derülnek ki a felvételekből, mégis jól tükrözik az államfő és körének nyers stílusát, negatív és becsmérlő megjegyzéseit számos párttagról, köztük Michel Mercierről, Roselyne Bachelot-ról, François Fillonról.

A hangfelvételek három év elteltével idén márciusban kerültek nyilvánosságra a „Le canard enchaîné” című francia szatírikus hetilap, és az „Atlantico” című internetes oldal által.

Forrás:

http://prdchroniques.blog.lemonde.fr/2014/03/07/enregistrements-buisson-la-plainte-du-couple-sarkozy-bruni-examinee-lundi/

http://www.rtl.fr/actualites/info/politique/article/affaire-buisson-la-defense-fluctuante-de-l-ancien-conseiller-de-nicolas-sarkozy-7770349817

Ausztrál gazdasági szankciók Oroszország ellen

Ausztrália is csatlakozhat az Oroszországot gazdasági szankciókkal sújtó nemzetek sorához, derült ki a héten a Londonban zajló, éves ausztrál-brit miniszteri találkozó kapcsán megkérdezett ausztrál külügyminiszter asszony, Julie Bishop nyilatkozatából.

A minden évben megrendezésre kerülő ausztrál-brit miniszteri szintű találkozó, vagyis az AUKMIN (Australia-UK Ministerial meeting) célja a két ország közötti, volt gyarmati viszonyból fakadó hagyományosan jó politikai és gazdasági kötelék ápolása, valamint a folyamatos diplomáciai kapcsolattartás. A találkozó idei fordulóját ezen a héten tartják Londonban.

Az eseményen a két ország külügyminisztere, Julie Bishop ausztrál, valamint brit kollégája, William Hague mellett az országok védelmi miniszterei is részt vesznek. A nemzetek közötti katonai együttműködésről David Johnston ausztrál védelmi miniszter és Philip Hammond brit védelmi miniszter tárgyalnak majd, érintve az Ausztrál Védelmi Erők afganisztáni és iraki szerepvállalását, valamint az ausztrál-brit katonai kollaborációt az ázsiai és csendes-óceáni régióban. A találkozó számos megvitatásra váró napirendi pontja közül mindazonáltal a legérdekesebbnek és egyben a legsürgetőbbnek is az ukrán válság kapcsán felmerülő, Oroszország ellen irányuló gazdasági szankciók kilátásba helyezése bizonyul. A kedd este esedékes tárgyalás tehát igen feszített tempójúnak ígérkezik.

Míg az ausztrál külügyminisztérium által a találkozóról közzétett előzetes sajtóközlemény igen szűkszavúan nyilatkozik az ukrán válság megvitatásáról, addig a tárgyalások előestéjén, azaz hétfőn, Bishop már gazdasági szankciók kilátásba helyezéséről nyilatkozott. Bishop úgy fogalmazott, hogy Ausztráliának is mérlegelnie kell az Oroszország elleni gazdasági szankciókat, bár hangsúlyozta, hogy meglátása szerint e téren nincs konszenzus az Egyesült Államok és az Európai Unió között. Az ausztrál külügyminiszter asszony nyilatkozatában egyebek mellett élesen bírálta az agresszor Moszkvát az ukrán válság és az azt követő krími helyzet során tanúsított szerepvállalásáért, sürgetve Oroszországot a katonai egységeik mihamarabbi visszavonására. Bishop mindemellett a hangsúlyozta, hogy a kialakult helyzet rendezésére diplomáciai úton kell megoldást keresni az orosz és ukrán fél egy tárgyalóasztalhoz való ültetésével. Minden egyéb restrikció csak a helyzet békés rendezésének sikertelensége estén jöhet számításba. A külügyminiszter asszony úgy folytatta, hogy Moszkva katonai beavatkozása Ukrajnában az oroszajkú kisebbség védelmében nem csak hogy nem igazolható, de nyugtalanító példát állít a posztszovjet térség többi országa számára is.

A kedd esti tárgyalás igazi kérdése tehát az lehet, hogy vajon kész-e a végletekig elmenni az ausztrál külpolitika az Oroszországot célzó szankciók terén, amelyek a két ország kapcsolatának drasztikus megromlásához vezetnének, vagy csak egy újabb, szép köntösbe bújtatott „ejnye-bejnyé”-ről van szó?

Forrás:

http://www.theaustralian.com.au/national-affairs/policy/pressure-builds-for-sanctions-against-russia-over-ukraine/story-fn59nm2j-1226851280933

http://foreignminister.gov.au/releases/2014/jb_mr_140310a.html

Sarokba szorított Putyin?

Angela Merkel német kancellár és David Cameron brit miniszterelnök megbeszélést tartott a krími helyzetről hétfőn Hannoverben. Cameron szankciókat helyezett kilátásba Oroszországgal szemben.

Napokon belül életbe léphet az orosz tisztviselőkre vonatkozó utazási korlátozás és külföldi számláik befagyasztása, abban az esetben, ha Putyin nem lazít a krími szorításon - olvashatjuk The Thelegraph oldalán. ,, London elkötelezett az agresszióval szembeni fellépés mellett és nem nézheti tétlenül nemzetek eltiprását.”- nyilatkozta David Cameron. A miniszterelnök egyértelműen kijelentette, hogy London nem habozik növelni a Putyinra gyakorolt nyomást. A lehetséges szankciók bevezetését az Európai Unió és az Egyesült Államok is szorgalmazza.

Az orosz miniszterelnökkel szembeni, egyre erőteljesebb nemzetközi nyomásgyakorlást mutatja a NATO erők megjelenése Románia és Lengyelország területén. A Szövetség megfigyelő repülőgép (Awacs) egységeket telepített a két országba, melyek irányító bázisai Németországban illetve az Egyesült Királyságban kaptak helyet – tette közzé a BBC online portálján. Az egységek kizárólag a NATO szövetségesek légterében hajtanak végre felderítő repüléseket. Az Egyesült Államok tovább erősítené a jelenlétet a régióban, ezért a NATO misszió rendelkezésére bocsát hat F-15 repülőgépet, illetve tizenkét  F-16 típusú vadászbombázót, melyek Lengyelországban gyakorlatoznak majd.

A megnövekedett katonai jelenlétet és a Putyinra gyakorolt nyomás növelését a vasárnapra tervezett krími népszavazás magyarázza. A jelenleg autonóm terület a hétvégén eldöntheti, hogy megmarad- e jelenlegi státusában. Putyin üdvözölte a szavazást, első lépésének tekinti a függetlenné válás útján. Az orosz vezető szerint, a voksolás legitimitását a nemzetközi jog adja, így annak jogszerűségét nem lehet kétségbe vonni. Ezzel szemben Angela Merkel és a nyugati hatalmak, illetve maga Ukrajna is egyértelműen kijelentették, hogy nem tekintik a vasárnapi krími népszavazást legálisnak, sem alkotmányosnak.

Források:

http://www.youtube.com/watch?v=fXSovfzyx28&list=PL17F390091DF53ADD 

http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/europe/ukraine/10688532/Ukraine-crisis-Im-prepared-to-hit-City-to-punish-Putin-says-David-Cameron.html

Perje Zsófia 

Változó norvég bevándorláspolitika

Jövő év végére készülhet el Norvégiában az a két emlékmű, amely a 2011. július 22-én Anders Behring Breivik által Oslóban és a közeli Utöya szigetén elkövetett merényletek 77 áldozatának állít emléket. A három évvel ezelőtti események tették a világ és a norvég döntéshozók számára is világossá, hogy a bevándorlásról még Norvégiában sem egybehangzóak a vélemények. 

A szélsőjobboldali nézeteket valló merénylő a Norvégiában legszigorúbban kiszabható büntetésként 21 évet fog börtönben tölteni. Az ítélet 2012 nyarán történt kihirdetése nagy megkönnyebbülést hozott minden norvég állampolgárnak, hiszen az ország méretéből és a népesség koncentrációjából adódóan az emberek többsége érintett volt a merényletekben. A büntetést elégtételként értelmezte a norvég társadalom, akik megrendülésükből a mai napig nem tudnak magukhoz térni. 

Külső szemlélőként nem tűnhet elég szigorúnak ez az ítélet, hiszen a kiszabott idő után újra szabadon járhat a főváros utcáján az a gyilkos, aki bevallottan a Munkáspárt árulásának – az ország és a nép Európa igényeinek megfelelő kiszolgáltatása – megtorlásaként követte el szörnyű tetteit. Annak ellenére, hogy 2013 őszén az állampolgárok úgy döntöttek, hogy a Konzervatív Párt (Høyre) alakítson kormányt Erna Solberg vezetésével, csalódnia kell Breiviknek, hiszen a jelenlegi törekvések semmilyen mértékben nem közelítenek az általa preferált irányvonalhoz. 

A konzervatív párt a választásokat megelőző kampány során  előre vetítette, hogy módosítani fognak a bevándorlási politikán. A legjobb úton haladnak afelé, hogy ezt végre is hajtsák, hiszen március 1-jén a Konzervatív, a Haladás és Liberális Párt politikusai a Kereszténydemokrata képviselőkkel együtt elfogadtak egy 14 oldalas dokumentumot, amelyben összefoglalták, a jövőben milyen változtatásokat kívánnak eszközölni az ország bevándorlási politikájában.

Mind a négy párt egyetért abban, hogy kár lenne tagadni a bevándorlás előnyeit, hiszen az jelentős mértékben hozzájárult Norvégia gazdasági növekedéséhez, azonban ehhez kapcsolódó kihívásokat is látnak a jelenségben: véleményük szerint az terheket ró a norvég társadalomra és a jóléti rendszer fenntarthatóságára. Éppen ezért szükségesek a szabályozások. 

A tisztán megfogalmazott célok között szerepel, hogy könnyebbé kívánják tenni a  cégek számára, a magasan képzett külföldi munkavállalók alkalmazását. Deklarálják továbbá, hogy etnikai hovatartozástól függetlenül mindenkit egyenlő bánásmód illet meg. Tisztelettel kell a bevándorlók felé fordulni, és lehetővé kell tenni munkavállalásukat. 

Mindezek alapján úgy tűnik, hogy Norvégia betartja azokat a kötelességeit, amiket az Európai Gazdasági Térség tagjaként vállalt. A kilátásba helyezett változtatások nem bizonyulnak radikálisnak, azonban bevezetésük megfelelő lépés lehet ahhoz, hogy a világosan megfogalmazott szabályozásoknak köszönhetően a társadalmi megértés is magasabb fokot érjen el és ne forduljon többé elő a 2011. évi merényletekhez hasonló eset.

Források:

Profile: Anders Behring Breivik http://www.bbc.com/news/world-europe-14259989

Breivik verdict: Norwegians react http://www.bbc.com/news/world-europe-19369548

Gaping hole to mark Breivik victims in Norway http://www.bbc.com/news/world-europe-26472037

Norway’s new immigration and asylum policies http://theforeigner.no/pages/news/norways-new-immigration-and-asylum-policies/

The Conservative Party of Norway – Programme of Principles http://www.hoyre.no/www/om_hoyre/english_information/

Peña aláírta a gazdasági egyezményt Ecuadorral

A mexikói elnök Enrique Peña Nieto a hétvégén találkozott ecuadori kollegájával Rafael Correaval. A találkozó során a két elnök aláírt egy kereskedelmi megállapodást, amelytől azt várják, hogy kölcsönösen erősítik egymás gazdaságát.

Az aláírt megállapodás szerint a két kormány arra törekszik majd, hogy a kereskedelem mellett elősegítse az oktatási, kulturális, tudományos és energetikai együttműködést is. A mexikói Gazdasági Minisztérium szerint ez az egyezmény egy olyan bilaterális megállapodás amellyel mind a két országban csökkenteni tudják a szegénységet és segítséget tudnak nyújtani a kiszolgáltatott helyzetben lévő társadalmi rétegek számára.

Peña hétvégi látogatása is ezt a célt szolgálta Ecuadorban, hogy erősítse a kétoldali kapcsolatokat a két ország között. Másik célja Peñanak az volt, hogy meghatározzák azokat a pontokat, amikkel egyszerűbbé tehetik a mexikói tőke beáramlását az országba. Számszerűsítve 2013-ban 5,5 milliárd dollárt fektetett be Mexikó Ecuadorba, míg a másik ország mindösszesen 15 milliót.

Források:

http://www.redpolitica.mx/epn-presidente/mexico-y-ecuador-firman-acuerdos-de-cooperacion-comercial-y-educativa

http://eleconomista.com.mx/sociedad/2014/03/10/enrique-pena-nieto-vista-ecuardor

Franciaország szóval harcol Ukrajna területi integritásáért

Az Ukrajnában zajló események fokozódása miatt, a francia külügyminiszter, Laurent Fabius, szankciók bevezetését helyezte kilátásba Moszkvával szemben, amennyiben nem rendeződik a helyzet a Krím-félszigeten.

A nemzetközi közösség aggódva figyeli a történéseket a Krímen, melyet Laurent Fabius a legsúlyosabb konfliktusnak nevezett az elmúlt húsz évben, Európában. A Krími Autonóm Köztársaságban március 16-án tartanak népszavazást az Oroszországhoz való csatlakozásról. Eközben az orosz csapatok vannak jelen a félszigeten, valamint a mai nap az autonóm parlament függetlenségi nyilatkozatot fogadott el, megkönnyítve ezzel az Oroszországhoz való csatlakozást. Franciaország elítélte az oroszok jelenlétét a területen, sőt Laurent Fabius külügyminiszter kijelentette, hogy „az oroszok viselkedése elfogadhatatlan és ellentétes a nemzetközi joggal”.  A France Info-nak adott interjújában Fabius jelezte, hogy „a március 16-án tartandó szavazást illegálisnak tartja épp úgy, ahogy a Krím-félsziget Oroszországhoz való csatolását is.” Az egyetlen legitim választásnak a május 25-én tartandó ukrán elnökválasztást tekinti a francia külügyminiszter. Fabius elmondta továbbá, hogy amennyiben Moszkva negatívan reagál John Kerry, amerikai külügyminiszter javaslatára, mely a helyzet eszkalálódásának megfékezésére irányul, úgy még a héten szankciókat vezethetnek be Oroszország ellen. A francia külügyminiszter a számlák zárolását és a vízum kibocsátás szigorítást említette, mint lehetséges kényszerítő erőt.

A nyugati országok körében egyetértés uralkodik a kérdést illetően. A francia állásponthoz hasonlóan David Cameron, brit miniszterelnök is aggodalmának adott hangot. Cameron elfogadhatatlannak tartja, hogy az oroszok megsértették Ukrajna területi integritását, valamint a nemzetközi jogot. Továbbá hangsúlyozta, francia kollégájához hasonlóan, hogy amennyiben nem változik a szituáció a Krím-félszigeten, Moszkva haladéktalanul szankciókra számíthat.

 Források:

http://www.lemonde.fr/europe/article/2014/03/11/le-point-sur-la-situation-en-ukraine_4380734_3214.html

http://www.lefigaro.fr/flash-actu/2014/03/11/97001-20140311FILWWW00044-russie-la-menace-de-nouvelles-sanctions.php

http://www.france24.com/fr/20140311-sanctions-ukraine-crimee-russie-possible-fabius/

http://edition.cnn.com/2014/03/11/world/europe/ukraine-crisis/index.html?hpt=hp_inthenews

Ferenc pápa egy éve: „Volt amit jól csináltam és volt, amit rosszul.”

Alázatos, nagylelkű, lendületes. Március 14-én lesz az argentin „szuperpápa” megválasztásának első évfordulója. Ferenc pápa - az első latin-amerikai szentatya - üstökösként robbant be a köztudatba. Az emberek milliói által követett egyházfő nevéhez már most, egy év elteltével számos reform fűződik. A „Ferenc-hatás” - vagy ahogy napjainkban a sajtó emlegeti - „Ferenc-forradalom” mögött egy egyszerű, közvetlen és nagyon emberséges jezsuita pap áll.

A Times magazin által 2013-ban „Év Emberének” választott pápa mélyreható reformsorozatával és híres közvetlenségével pillanatok alatt belopta magát milliók szívébe, és lefújta a port a Vatikán – és egyben világszerte a Katolikus Egyház – szobrairól. Ferenc pápa leegyszerűsítette a vatikáni bürokráciát, átláthatóbbá tette a gazdasági irányítást, megnyitotta a nyári pápai rezidenciát az utca emberei előtt és létrehozott egy bizottságot, ami az Egyház botrányos ügyeit kivizsgálja. Rengetegen nagyra értékelik a pápa újító tevékenységét, de óriási népszerűségét nem kizárólag ennek köszönheti.

Ő az a pápa, aki – továbbra is fekete püspöki cipőjét hordva - bátran kisétál a Vatikánból, megszólítja az embereket és időt szakít arra, hogy levelet írjon régi barátainak. Sokszor visszautasítja az őt megillető „pápai luxust” és nem zárkózik el attól, hogy vitás kérdésekben nyilatkozzon – akár nem katolikusok számára is – érthetően, azzal együtt, hogy  a végsőkig hű marad a katolikus értékekhez. Rövid és érthető szentbeszédeket mond, amelyekben sokszor nagymamájától idéz. Rómába zarándokok ezrei érkeznek az év minden napján, hogy találkozzanak a pápával - vagy akár egy közös selfie-t készítsenek vele.

Ferenc pápaként is megtartotta a Máté evangéliumából vett mottóját, amely elindította őt Szent Ignác útján és amit papszentelésén is választott: „miserando atque eligendo”, azaz „megkönyörült rajta és kiválasztotta”. A közelmúltban egy római graffitin szupermenként ábrázolták a pápát – ezt azonban Ferenc pápa bántónak találta. „A pápa egy olyan ember, aki nevet, sír, nyugodtan alszik és ugyanúgy vannak barátai, mint bárki másnak. Egyszóval átlagos ember.” – nyilatkozta a Corriere della Sera olasz napilapnak Jorge Mario Bergoglio, az „emberek pápája”.

Források:
L’intervista di Papa Francesco. Corriere della Sera, 05/03/2014.
http://www.giornalettismo.com/archives/1392357/lintervista-di-papa-francesco-al-corriere-della-sera/
Church entering ‘new era’ under Pope Francis, top papal adviser says. Catholic Herald, 23/01/2014.
http://www.catholicherald.co.uk/news/2014/01/23/church-entering-new-era-under-pope-francis-top-papal-adviser-says/
Pope Francis named Time Person of the Year 2013. CNN, 11/12/2013.
http://edition.cnn.com/2013/12/11/living/time-person-of-the-year/
Pope Francis’ Reforms. The New York Times, 15/01/2014.
http://www.nytimes.com/2014/01/16/opinion/pope-francis-reforms.html?_r=0