A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ENSZ. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ENSZ. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. február 22., vasárnap

Két tűz között Kelet-Ukrajnában, avagy meddig terjed a civilek védelme?

A kelet-ukrajnai konfliktus legfontosabb rendezésre váró kérdését nem a határvonalak meghúzása mentén, továbbá nem is a kiszabott gazdasági szankciók hatása körül kell keresni, hanem a konfliktusban érintett régió lakosságának megfelelő védelmében.

Bombatámadás után Kelet-Ukrajnában / Forrás

A 2013 novemberében, a Majdan téri tüntetéssel induló, majd az időközben fokozatosan polgárháborúvá eszkalálódott konfliktusban becslések szerint a halottak száma meghaladja az ötezer, míg a sebesülteké a tízezer főt. A lakhelyüket elhagyni kényszerülő menekültek pedig óvatos becslések szerint is jóval az egymilliós lélektani határ fölött vannak– derül ki az ENSZ Emberi Jogi Főbizottságának nemrég kiadott közleményéből. 

A konfliktus szempontjából legvéresebb, a január közepére eső időszakában naponta átlagosan 29 ember vesztette életét, amelyet a felek közötti megegyezés hiánya, illetve az állandó bizonytalanság csak tovább mélyített. A 2014. szeptember 5-én Minszkben megkötött, de csupán néhány napig életben lévő tűzszünetet végül egy maratoni tárgyalássorozat végén, idén február 12-én váltotta fel egy új, egyelőre tartósabbnak tűnő megállapodás.

A Majdan téri atrocitások

A civilekkel szembeni, erőszakos fellépés legelső motívumát az éppen egy éves, a Majdan téren történt rendőrségi fellépések jelentették.  A tavaly februári tüntetésekben legalább 18 rendőr, valamint több mint száz civil vesztette életét. Őket hívják más néven „Mennyei Százaknak”, akik tiszteletére Porosenko ukrán elnök állami ünnepnapnak nyilvánította február 20-át, ezzel megemlékezve az elesettek bátorságára és a demokrácia melletti kiállására.

A súlyos emberáldozatok mellett számos bejelentés érkezett rendőri túlkapásokról, az elfogott tüntetők börtönökben való kínzásáról és egyéb erőszakos bűncselekményekről a tüntetések ideje alatt. A főképp a Berkut (ukrán különleges védelmi erők, amit azóta a kormány feloszlatott) rohamrendőrei által elkövetett bűncselekmények kivizsgálása azonban csak igen nehezen halad előre. Ezt kiválóan tükrözi, hogy jelenleg mindössze két, alacsonyabb beosztású rendőr került vádőrizetbe, amely az elhunytak családja szerint a rendszer korruptságára és inkompetenciájára vezethető vissza.

"A probléma adott, ugyanis nem volt reform az ukrán bűnüldözési eljárásban. Legalább 15 ezer tisztségviselő vett részt a tüntetőkkel szembeni konfrontációban a Majdan téren. A legtöbb közülük még mindig nyugodtan végezheti a munkáját, amíg az eljárásban vagy nem vesznek részt, vagy megpróbálják gátolni azt." – nyilatkozta a The Telegraphnak Pavel Dikan, az áldozatok családjait képviselő ügyvéd.

A lakosság védelme?

Szeptemberben a felek „kvázi” tűzszünetet kötöttek, amely azonban gyakorlatban nem volt működőképes, ugyanis képtelen volt megadni azt a védelmi alapot a térségben élő civileknek, amit a háborús-, illetve az emberi jogi szerződések elméletben lefektetnek. A nemzetközi humanitárius jog kifejezetten tiltja a civil lakosság célpontba vételét, akiket lehetőség szerint megkülönböztetve, és az emberiesség elvei szerint meg kell kímélni a háború borzalmaitól.

A térségben az Európai Biztonsági és Együttműködés Szervezetének (EBESZ) több missziója is részt vesz -főképp speciális megfigyelési, határ ellenőrzési szerepkörben - és folyamatos visszajelzéseket küld a térség helyzetéről. Ezek alapján azonban hiába az ígéretek és a szerződések, mindeddig igen gyakoriak maradtak a kifejezetten sűrűn lakott városok elleni bombázások, jellemzően az olyan úgynevezett „Grad" rakétavetőkkel, amelyek pontatlanságához csak pusztításuk ereje mérhető.

Akcióban egy BM-21 Grad rakétavető Kelet-Ukrajnában
Forrás

Új remény?

Némi bizakodásra adhat okot, hogy a februári tűzszünet értelmében a szemben álló felek egy 11 pontból álló listát fogadtak el, amely értelmében többek között vállalják a nehéz fegyverek visszavonását az ütköző zónákból, engedélyezik a segélyek folyamatos beérkezését és visszaállítják a szociális és gazdasági kapcsolatokat az érintett területekkel. Azonban továbbra is érkeznek hírek fegyveres összetűzésekről és robbantásokról, amelyek vélhetően rendkívül megnehezítik a békés rendezés irányába tett bátortalan lépéseket.

Források:

Távol az otthontól - Országon belüli menekültek Ukrajnában

Az elhúzódó kelet-ukrajnai harcok miatt egyre többen kényszerülnek otthonuk elhagyására. Jelentős részük az országhatárokon belül keresi a biztonságos menedéket. Ők az „országon belüli menekültek”, és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) becslése szerint már több mint egymillióan vannak.

A harcoktól távolabb eső, de az ukrán kormány által felügyelt területekre távozó lakosok hivatalosan ugyan nem számítanak menekültnek, ám a helyzetük és a kilátásaik sok szempontból hasonlóak az Ukrajna határain túl menedéket kereső honfitársaikéhoz. A menekülők többségben nők és gyermekek.

Akik nem tudják vagy nem akarják elhagyni az otthonukat – ők többségben idősek, illetve alacsony jövedelműek – , azoknak az állandó életveszély mellett további nehézségekkel is számolniuk kell. A legsúlyosabb problémát az élelmiszer, valamint a hideg téli időjárás miatt a fűtés hiánya jelenti, de a harcok által sújtott területeken az áram- és a vízellátás is szünetel. A civil szervezetek ezért a veszélyeztetett lakosság mielőbbi kitelepítését sürgetik.

A kormány kiürítési tervének megvalósítása több okból is nehézkes. A telefonos segélyvonalon történő jelentkezés adminisztrációs nehézségekkel jár, a forráshiány miatt pedig nem áll rendelkezésre megfelelő számú autóbusz a lakosság elszállítására. Ezért sokan nem várják meg a hivatalos segítséget, és magukban vágnak neki az útnak. A menekülők biztonságosabb helyre szállításába önkéntesek is bekapcsolódnak. Az otthonukat elhagyók főként a nagyobb városokban keresnek menedéket, ahol kórházakban, táborokban, illetve magánszemélyeknél kapnak szállást.

Az UNHCR 41,5 millió dollárt szeretne összegyűjteni a kelet-ukrajnai menekültek életkörülményeinek javítására. A szervezet az ukrán lakosság nagyfokú szolidaritásáról és segítőkészségéről számol be, akik nem csupán a menekültek elszállásolásával, hanem adománygyűjtéssel, élelmiszerek, ruhák, háztartási eszközök és gyermekjátékok felajánlásával is segítik a Kelet-Ukrajnából (és korábban a Krímből) érkezőket. Persze problémák is akadnak: a munkaadók gyakran részesítik előnyben a helyieket az újonnan jöttekkel szemben, a munkalehetőség pedig kevés.

A menekültek azonban a nehézségek ellenére megpróbálnak alkalmazkodni az új helyzethez, és a körülményekhez képest hétköznapi életet élni, mivel úgy tűnik, a hazatérésre még várniuk kell.  

Források: