2014. március 25., kedd

USA kontra Kony - cél vagy álca?

Az Afrikai Unió 5000 főből álló regionális erői amerikai különleges egységekkel karba öltve vadásznak a hadúr Joseph Konyra és követőire a közép-afrikai dzsungelekben. Vajon sikerülhet-e kézre keríteni a véres kezű harcost vagy ismételten elszökik felderítői elől? Állhat-e rejtett szándék az Egyesült Államok közbenjárása mögött?

Az Obama-adminisztráció mintegy 150 különleges erőt és négy katonai repülőgépet küldött Ugandába, hogy segítsék az LRA (Lord’s Resistants Army = Úr Ellenállási Hadserege) brutális vezetője, Joseph Kony utáni keresést – jelentette a Washington Post vasárnap. Az újság szerint az amerikai csapatok csupán az Afrikai Unió tájékoztatására, támogatására kaptak engedélyt Kony és az LRA felderítésében, a fegyverhasználat önvédelem kivételével teljesen kizárt számukra.

A Kony és harcosai utáni hajsza egyre nagyobb nyilvánosságot élvez – nagyrészt annak köszönhetően, hogy a kegyetlen cselekményekről szóló videót („Kony 2012”) már majdnem 100 millióan tekintették meg youtube-on. A hadúr az 1980-as években, több mint 25 évvel ezelőtt, egy intelligens, nyelveket beszélő katolikus ministráns fiúként kezdte pályáját Uganda északi részén. Élete radikális fordulatot vett, mikor létrehozta az LRA-t az ugandai kormány megdöntésére, továbbá a Tízparancsolat szerint irányított ország kiépítésére. Az LRA harcosok leginkább erőszakos viselkedésükről voltak ismertek: tömegmészárlásokat hajtottak végre, büntetésként csonkítást alkalmaztak, megerőszakolták és elrabolták a fiatal lányokat, majd a rabszolgaként eladták őket. Az Egyesült Államok már George W. Bush idején is tett lépéseket az LRA visszaszorítására: az elnök felhatalmazta a Pentagont egy 17 tanácsadóból álló csapat kiküldésére, valamint több millió dollár értékű támogatásról biztosította az ugandai hadsereget, magában foglalva a legújabb technológiákat. Az erőfeszítések eredményeként végül sikerült apróbb elemeire szaggatni az LRA-t, ugyanakkor a megmaradt egységek a szomszédos országokban ismét egyesültek, s bosszúból több száz falut perzseltek fel a kongói dzsungelekben. „Az LRA továbbra is tevékenykedik a Közép-afrikai Köztársaság, Dél-Szudán, a Kongói Demokratikus Köztársaság, valamint Uganda területén, ezzel jelentős mértékben aláásva a térség biztonságát”- jelentette ki a jelenlegi amerikai elnök.

A Fehér Ház tisztviselői mindemellett hangsúlyozzák, hogy az ugandai beavatkozás csupán csak segítség, támogatás az LRA elleni küzdelmekben, és nem egy nagyobb, hosszabb távú amerikai katonai jelenlét kezdete Közép-Afrikában. „Ezeknek az erőknek a telepítése nem jelent változást az amerikai csapatok tanácsadó jellegében” - mondta Caitlin Hayden.  A szóvivő továbbá hozzátette, hogy az Afrikai Unió által vezetett regionális erők maradnak az élen, az idegen egységek csak kisegítő tevékenységet látnak el, képzik őket.

Ugyanakkor sokakban felmerülhet a kérdés, hogy az Egyesült Államok aktív szerepvállalása nincs-e kapcsolatban a Museveni, ugandai elnök által február végén aláírt meleg-ellenes törvényjavaslattal, amely akár életfogytig tartó börtönbüntetéssel is sújtaná a homoszexuális kapcsolatukat nyíltan felvállalókat és propagálókat. Korábban a nagyhatalom gazdasági szankciókkal is fenyegetőzött az indítvány szentesítése miatt, most mégis pártfogása alá vonja az államot. Hayden szerint az LRA utáni hajtóvadászat és az emberi jogok védelme nem zárja ki egymást, mindkét célkitűzésre ugyanannyi energia fordítódik. Az mindenesetre biztos, hogy pár hét elteltével tisztábban fogjuk látni a cselekmények mögötti indítékokat - a világ nagykutyája előbb-utóbb kimutatja majd foga fehérjét.


Források:

2014. március 18., kedd

Itt a tavasz – ébredezik a nácizmus Svédországban




A szerb-magyar határon kedden elfogtak a hatóságok egy svéd nőt, aki fegyvereket és drogot akart Svédországba csempészni. Mindez egy héttel azután történt, hogy egy nőnapi felvonulás után kirobbant incidensben a svéd tolerancia élharcosát életveszélyesen megsebesítették nacionalista párti elkövetők.

A harmincas éveiben járó nő bőröndjében pisztolyokat, kézigránátokat, többfajta töltényt és több mint 3000 pirulát találtak, mikor átvizsgálták a buszt, amelyen utazott. Szabadkán őrizetbe vették és a nagykövetséggel együttműködve vizsgálják az ügyet. Svéd politikusok és szakértők nem tartják kizártnak, hogy a nő a Svédországban egyre erősödő jobboldali pártok támogatójaként kísérelte meg hazájába eljuttatni a fegyvereket. 

Március nyolcadikán, a nőnapi ünnepség után tisztázatlan körülmények között kialakult dulakodásban négy ember sérült meg komolyan. Közöttük volt az életveszélybe került Showan Shattak 25 éves fiatalember, akit a futballrajongók körében megfigyelhető homofóbia csökkentésére irányuló törekvéseiről ismernek oszágszerte. Barátai szerint nem véletlenül ő sérült meg, hanem az elkövetők tudatosan akarták megölni. Nem ez volt az első, náci támadás Malmö-ben, de a lakók szerint ez volt a demonstrálók számára az utolsó csepp a pohárban. A békésen felvonulók által hordozott transzparensek egyikén többek között ez a szöveg volt olvasható: ’A fasizmus a probléma, a megoldás a cselekvés’.

Szélsőjobboldali erősödés

A nacionalista párt vállalta a felelőséget a történtekért; elismerték, hogy tagjaik is részt vettek a dulakodásban. A parlament igazságügyi bizottságának elnöke felhívta a figyelmet, hogy veszélyes lenne túl jóhiszeműen megítélni a hétvégi eseményeket, hiszen „ezek a csoportok felkészültek, hogy erőszakot alkalmazzanak és több jel is utal arra, hogy a szélsőjobb egyre szervezettebb.” Nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy egy Anders Breivikhez hasonló ember is megbújik az ilyen csoportok tagjai között, ennek kinyomozása a titkosrendőrség feladata – ezt pedig már egy parlamenti képviselő mondta. Egy bűnügyi tudósító továbbá megjegyezte, hogy érdemes lenne kivizsgálni, milyen összefüggés van a kontinensen történtek és a malmö-i események között. Javasolta főként az Ukrajnába látogató svédek átvizsgálását. 

A híres helyi fiú megsebesítése összehozta a malmöieket, azonban rávilágított az önbíráskodás veszélyeire. 

Források:
Serbia catches Swedish woman with grenades
’We can’t rule out a Swedish Breivik’: MP
’History is repeating itself’: Malmö on Nazism

2014. március 12., szerda

Kérem a következőt! Ukrajna után Venezuela?

Több kilométeres sorok a szupermarketek előtt, eltűnések, letartóztatások, ellentüntetések, gazdasági krízis, további halálos áldozatok. Helyzetjelentés Venezuelából. De mi köze mindehhez Márai Sándornak?

Lassan egy hónapja tartanak Venezuelában a jobb közbiztonságot követelő diáktüntetésekből kormányellenes protestálássá nőtt zavargások, melynek legalább 20 halálos áldozata, 300 sérültje és körülbelül 1000 fogvatartottja van már. A tüntetők mára már három csoportból tevődnek össze: egyrészről a fegyverrel felszerelt jobboldaliak magjából, másrészről a diákokból, akik úgy gondolják, hogy diktatúrában élnek és végül a régen Chávez pártiakból, akik kiábrándultak Nicolás Maduro elnökből és elegük van a romló életkörülményekből. Ezek a heterogén csoportok barikádokat állítottak fel az utcákon, csak San Cristóbal városában több mint 100 torlasz zárja el az utakat. Heinz Dieterich, 71 éves szociológus professzor szerint ha Maduro így folytatja, a második és a harmadik csoport könnyen megnövekedhet és a kormánynak át kell majd adnia a hatalmat, ahogy az Ukrajnában is történt.

Válaszul a kormány erősen ellenáll, az eszközökben és áldozatokban nem válogatva tartóztat le és börtönöz be mindenkit, akit veszélyesnek, azaz fasisztának tart. Ellentüntetéseket szervez, például Chávez halálának első évfordulója alkalmából, cenzúrázza a sajtót, korlátozza az internet hozzáférést. Emellett újabb napokat nyilvánítanak nemzeti ünneppé, amelyek még tovább borzolják a kedélyeket, hiszen olyan eseményeket kell megünnepelniük ezután a venezuelaiaknak, mely sokak számára a történelem meghamisítását jelenti.

Az egymásra mutogatás ilyenkor elengedhetetlen az ellenzék és a kormány között. Maduro szerint egyrészt kolumbiai paramilitárisok szivárognak a tüntetők közé, másrészt attól tart, hogy a fegyver nélküli venezuelaiakról szóló videofelvételekkel akarja az ellenzék később igazolni az USA esetleges beavatkozását. A Henrique Capriles által vezetett ellenzék egy része viszont azt állítja, hogy a kormánnyal szimpatizálók épülnek be a demonstrálók soraiba annak érdekében, hogy feszültséget keltsenek.

A gazdaság mindeközben az összeomlás szélére sodródott. Az alapvető cikkek hiány miatt az embereknek több órát kell várakozni a szupermarket, a gyógyszertár vagy a pékség előtt, hogy aztán bejelentsék: elfogyott minden, menjenek haza. A költségvetési hiány 11,5%-os, az infláció pedig 56%-os, ami Latin-Amerikában a legmagasabb.

Ki gondolta volna, hogy Márai Sándor gondolatai egyszer majd a távoli Venezuelában is érvényesek lesznek és a helyi napi sajtóban is megjelennek? Márpedig a helyzet leírását az egyik venezuelai sajtóorgánum, az El Universal cikkírója a magyar író szavaival kezdte: „De egyetlen ember sorsában éppen olyan teljességgel tud lecsapódni a végzet, mint népek életében.”

Források:

Días de Arena. El Universal, 2014. márc. 7. 

Lesből támadás? Ukrajna kapóra jöhet Assadnak

Bashar al-Assad, Szíria elnöke most, hogy a nemzetközi porondon az Ukrajnában zajló események kapják a legnagyobb figyelmet, előnyre tehet szert. Az Egyesült Államok és Oroszország között folyó hatalmi csatározások Kijev és Krím felett a szír rezsimet megerősítik abban, hogy Putyin továbbra is támogatni fogja őket, illetve enyhül a nyomás az arab államon. 

Az elmúlt hetek Ukrajnát érintő hírei, a Kijevben egyre eldurvuló tüntetések és a Krím-félszigeten megjelenő orosz csapatok körül kialakult nemzetközi érdeklődés miatt a sajtó most egy másik, korábban a legfelkapottabb és legvitatottabb témát hanyagolja, Szíriát. Többek között a The Fiscal Times újságírója, David Francis szerint ebből a rezsimnek komoly előnye származhat, s vannak, akik már most Assad elnök győzelmét jósolják. Azonban már tavaly év vége óta amerikai részről is egyre több fórumon nyilatkoznak szakértők, hogy az egyetlen lehetséges út, a ,,legkisebb rossz", hogy az országban folyó harcokat beszüntessék, ha Assad marad.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a napokban a szír haderő a visszafoglalta Yabroud városát, amely sokáig mint kulcsfontosságú bázis, a felkelők kezén volt. Stratégiai jelentőségű területről van szó, hiszen az elnök által terroristáknak nevezett felkelők, szervezetek - melyek közül pár az Al-Kaidával is kapcsolatban áll - utánpótlási útvonalát vágta el a hadsereg.

Ezen kívül Assadnak most lehetősége nyílt egy lazább környezetben halogatni a vegyi fegyvereinek a leépítését, amelynek végső határidejét áprilisra tolta ki a kormányzat. Megerősítették ugyan az arzenál leépítése melletti elkötelezettségüket, a határidő tologatása mindenképpen az elnök szilárd erős pozícióját mutatja.


A közelgő elnökválasztás, a kiújuló orosz-amerikai ellentét és a széthúzó, terroristákat is magába foglaló ellenzék együttese továbbra sem fest teljesen békés képet Szíria jövőre nézve. Mindemellett Bashar al-Assad nagy támogatottságot élvez, hiszen Damaszkuszban a múlt héten is több ezren szimpatizáns sorakozott fel az elnök képét és zászlókat lengetve. Bizonyos feltételek mellett Washington is egyre inkább hajlik a hivatalban maradására, legalább egy átmeneti időszakra és az ellenzéknek is teret hagyva.    

Források:
http://www.washingtonpost.com/world/assad-taking-advantage-of-us-russia-split-over-ukraine-observers-say/2014/03/07/37d0f885-3900-466c-b278-5237087ceffe_story.html

http://www.thefiscaltimes.com/Articles/2014/03/05/Latest-Victory-Assad-Has-Won-War-Syria

http://www.haaretz.com/news/middle-east/.premium-1.564075
Közönyösség – avagy kire szavaz a  magyar a szlovák elnökválasztáson?

„Nekem a legnagyobb ellenfelem nem a többi tizenhárom jelölt, hanem a közöny” – jelentette ki Bárdos Gyula a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnökjelöltje a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. A szlovákiai államfőválasztáson, melynek első fordulóját március 15-én tartják, első alkalommal indult magyar nemzetiségű jelölt.
Bárdos Gyula a Csemadok elnökeként és az MKP elnökségi tagjaként aktívan és hatékonyan hozzájárul(t) a felvidéki magyarság kultúrájának megőrzéséhez, érdekvédelméhez. Jelöltségével is elsősorban a magyar közösség összefogását, önbizalmának erősödését kívánja megvalósítani, ugyanakkor a többi nemzetiség és a szlovákok megszólítására és támogatásuk elnyerésére is törekszik. Célja továbbá, hogy felhívja a többségi nemzet figyelmét arra, hogy „a Szlovákiában élő magyar közösség tagjai nem másodrangú állampolgárok, és a kisebbségek képviselőinek is lehet szerepük […] az országban”.
Kampányprogramjában az elmúlt két hét során többször hangsúlyozta, hogy államfőként különösen nagy figyelmet szentelne a kisebbségi, emberi és nyelvhasználati jogoknak, az autonómia kérdésének, a kisebbségi oktatás és kultúra területének, illetve Dél-Szlovákia felzárkóztatásnak. Nyitott és aktív elnökként kezdeményezné és ösztönözné a társadalmilag érzékeny témák, problémák párbeszéd útján történő együttes, a többség és a kisebbség bevonásával való megoldását.
A március 11-ei felmérések szerint az első fordulóban a legtöbb szavazatot Robert Fico (36,1 %) és Andrej Kiska (27,1 %) érnék el továbbjutva a második fordulóba, míg Bárdos Gyula továbbra is a hatodik helyet foglalná el a voksok alapján. A magyar jelölt kezdeti 5,3 %-os támogatottsága azonban folyamatosan csökkent az elmúlt hetekben, a választások előtt négy nappal már csak a szavazatok 4,3 %-át szerezné meg, annak ellenére, hogy a magyarok aránya Szlovákiában 8,5 %.
A Focus közvélemény-kutató ügynökség megvizsgálva a kérdést megállapította, hogy a magyar választók bizonytalanok, s míg a szlovákoknak csak harmada, addig a magyar nemzetiségűeknek 50 %-a nem tudja kire fog szavazni. A Focus által február 28-án közzétett táblázat szerint a szlovákiai magyarok a következőképpen adnák le voksaikat:
Bárdos Gyula 31,9%
Milan Kňažko 5,2%
Andrej Kiska 4,3%
Radoslav Procházka 4,3%
Robert Fico 2,6%
Pavol Hrušovský 1,7%
más 0,9%
bizonytalan 25%
nem választana 24,1%.
Ezenkívül a felmérések érdekes és meglepő tényeként például kiderült, hogy a Most-Híd párt szavazóinak 48,1 %-a Bárdosra szavazna, és csak 7,4 %-uk voksolna a párt által jelölt és támogatott Pavol Hrušovský mellett.

Hunčík Péter pszichiáter a magyar kisebbség bizonytalanságának, megosztottságának, alacsony részvételi szándékának fő okaként az MKP és a Most-Híd pártok közötti súlyos, gyűlölködéssel teli vitát nevezi meg, de fontos érvként merül fel  Bárdos Gyula esélytelensége a második körbe való bekerülésre. Emellett megemlíthető a 2009-es elnökválasztás is, ahol a magyarok sikeres összefogása eredménytelenséggel párosult; nem győzött az általuk támogatott Iveta Radičová. Szerepet játszhat még, hogy a szlovák jelöltek egy része ismeretlen a magyarok előtt, másik részük pedig járatlan a kisebbségi kérdésekben vagy elsősorban a többségi nemzetiség érdekeit képviselik.
Források:
http://ujszo.com/online/kozelet/2014/03/11/focus-ficonak-361-kiskanak-271-szazalek
http://www.parameter.sk/rovat/belfold/2014/02/28/kire-szavaz-szlovakiai-magyar-bardosra-csak-minden-harmadik-hrusovskynal
http://www.hirek.sk/belfold/20140309201206/Bardos-Gyula-a-kozony-a-legnagyobb-ellenfel.html
http://www.parameter.sk/rovat/belfold/2014/03/04/bardos-gyula-benes-dekretumokrol-es-az-autonomiarol-beszelni-kell
http://www.parameter.sk/rovat/belfold/2014/03/05/bardos-gyula-nekem-nem-kell-magamat-megjatszanom
http://mno.hu/hatarontul/bardos-elarulta-milyen-elnok-lenne-1213709
http://www.hirado.hu/2014/02/28/szlovak-elnokvalasztas-bardos-gyula-a-szlovak-elnokvalasztasok-tortenetenek-elso-magyar-jeloltje/
http://www.hirado.hu/2014/02/28/nemzetisegi-es-a-szlovak-szavazatokra-is-szamit-bardos-gyula/

2014. március 11., kedd

Függetlenség vagy biztonság?

Míg az Alex Salmond vezette Skót Nemzeti Párt gőzerővel kampányol a szeptember közepén esedékes népszavazás mellett, miszerint Skóciának függetlenednie kell az Egyesült Királyságtól, eközben befektető cégek, vállalatok és bankok fejezik ki aggodalmukat az esetleges független Skócia gazdasági stabilitása kapcsán.

Mint ismeretes tavaly novemberben Skócia bejelentette, hogy 2014. szeptember 18-án népszavazást tart arról, hogy Skócia függetlenné váljon-e az Egyesült Királyságtól. Azóta március elején először szólalt fel a Royal Dutch Shell, a Lloyds Bankcsoport és a Barclays is Skócia kérdésében. A Shell vezérigazgatója, Ben van Beurden kijelentette, hogy az olaj vállalatóriás egyértelműen azt szeretné, ha Skócia nem szakadna el és hozzátette, amiért a vállalata nagyra becsüli az Egyesült Királyságot, az a folytonosság és stabilitás, amit nyújtani tud. „Csakúgy, ahogyan az Egyesült Királyságnak az Európai Unióban a helye, így Skóciának is az Egyesült Királyságban” mondta.
A Shell aggodalmát erősítette meg részben a skót kormány szóvivője is, aki elmondta, hogy valós kockázatot jelent az elszakadás az olaj és gáz szektorban, de szerintük csak akkor, ha az EU nem fogadja el csatlakozási kérelmüket, ezzel ellehetetlenítve a független Skócia gazdaságát.

Ezalatt a Lloyds kifejtette, hogy amellett, hogy kulcsfontosságú területeken jelentős bizonytalanságra számíthat Skócia, a függetlenedésnek kézzelfogható hatása lesz az adózásra és finanszírozási költségekre is.

 A Barclays szerint a pénzügyi piacokon olyan jelentős bizonytalanságot és instabilitást alakíthat ki a skót függetlenség, mely komoly kockázatot jelenthet a bank profiljában.

Egyébként az elszakadást ellenzők szerint az Egyesült Királyság a modern idők legsikeresebb gazdasági és politikai uniója, így ha változás is történne, annak lassúnak és óvatosnak kell lennie, hiszen az Egyesült Királyság alapvetően biztonságot nyújt. Ha hirtelen Skócia megkapja a jogot az adókezelés fölött, annak óriási hatása lesz az egész Egyesült Királyság területén, amely reformokat von maga után és aláássa az eddigi belső egységet. Mindazonáltal London azzal fenyegetőzik, hogy az elszakadással Skócia elveszti a font által biztosított erős valutáját.

Persze az elszakadás ténye még egyáltalán nem biztos. Felmérések szerint bár a támogatók száma lassan növekszik, az még mindig csak 38%-os és 15-19% között mozog azok aránya, akik még nem döntöttek Skócia jövőjéről.


Források:

Az anyanyelvi oktatók egy része megtarthatja állását

Nem minden külföldi nyelvtanárnak kell elhagynia a cseh iskolákat az új követelmény miatt, miszerint csak hivatásos képesítéssel rendelkezők oktathatnak a jövőben -derül ki a Prague Daily Monitor honlapjáról.
A problémát több neves középiskola terjesztette Marcel Chladek, oktatási miniszter elé.
A legtöbb anyanyelvű idegennyelvtanárnak ugyanis nincs meg a tanításhoz szükséges képzettsége. Ez annak is a következménye lehet, hogy sok, Egyesült Államokban szerzett képesítést nem fogadnak el Csehországban.
Marcel Chladek kijelentette, az ilyen oktatók bizonyos csoportja továbbra is taníthat, így a több, mint húsz év tapasztalattal rendelkezők, az 55 év felettiek, valamint a részmunkaidős szaktárgyat tanítók.


Ez a probléma rendkívül sok személyt érint, 130 ezer oktatóból 17 ezret. Utóbbi számba azok is beletartoznak, akik folyamatban lévő tanulmányokat végeznek még.


Előreléthatóan 7 ezer tanárnak kell elhagynia év végéig állását szakképzettség hiányában.
A felmerülő munkaerőhiányt nehéz lesz pótolni, mert hiába a 6 ezer munkanélküliként regisztrált tanár, nagy részük más területen keres már állást, vagy más tárgyat tanít, mint amire kereslet lenne.
A német határ közelében fekvő területeken a legkritikusabb a helyzet ilyen szempontból, továbbá a főváros és környéke érintett súlyozottan.
Chladek megoldást keresve kilátásba helyezett 2 százaléknyi tanári fizetésemelést jövő évtől. Ez talán jobban motiválná a tanárokat a kívánt szakképzettség megszerzésére.




Források:
http://praguemonitor.com/2014/03/10/foreign-teachers-can-stay-czech-schools-education-minister-says
http://www.praguepost.com/czech-news/37654-good-news-for-language-teachers
http://praguemonitor.com/2014/02/25/mfd-foreign-teachers-may-be-sacked-czech-schools


Bosznia segítségért kiált, vajon EU fülekre talál?

A boszniaiak már több mint egy hónapja tüntetnek, de mindeddig nem sok sikerrel jártak. A változást követelő lakosság több eszközzel is próbálkozik, kérdés, hogy mikor járnak eredménnyel…

Bosznia-Hercegovina mind a mai napig magán viseli az 1992-1995-ig tartó véres háború sebeit. Éppen ezért a problémák gyökerei is mély eredetűek, vallási és etnikai színezetűek, de a mostani tüntetések okai legfőképpen a korrupcióban és a túlbürokratizált közigazgatásban rejlik. Fő segítséget az Európai Uniótól várják, egyfelől mert részben felelősnek tartják a helyzet kialakulásáért, másrészt mert Nyugati szomszédjuk után ők is az Unió tagjává szeretnének válni.

Boszniai főképviselő, Paddy Ashdown elmondása szerint, a konfliktus gyors rendezése azért nagyon fontos, mert a korrupció és a munkanélküliség elleni küzdelem gyorsan átalakulhat etnikai konfliktussá, amely nagyon komplexé tenné a problémát.

Az Unió tagállamainak vezetői között megoszlik a vélemény arról, hogy kell-e, és ha igen, milyen mértékben segítség a poszt-jugoszláv államot.  A brit külügyminiszter szerint a boszniai eseményekre az EU-nak reagálnia kell, még a svéd külügyminiszter úgy véli, hogy a boszniaiaknak maguknak kell kilábalniuk a nehézségekből. Eközben az olasz nagykövet ellátogatott Tuzlába, ahol a gazdasági és társadalmi nehézségek tükrözik egész Bosznia helyzetét. Corrias nagykövet szerint Bosznia-Hercegovina a helyes reformok útján haladva beilleszkedhet az Európai Unióba, és ezzel jövőt tud majd biztosítani a felnövekvő generációk számára.

Az EU képviseletében Catherine Ashton és Stephan Füle februári boszniai látogatása utána, a főképviselő asszony március 12-én újabb látogatást tervez az országban. Fontosnak tartja, hogy a civilek vezetői is elmondják, hogy mit gondolnak a fennálló helyzetről, amelyek alapján az EU támogatni tudja majd azokat a lépéseket, amelyek valódi változást eredményeznek az országban. A tárgyalások eredményeiről előreláthatólag egy szarajevói sajtótájékoztatón fog beszámolni.

Mindeközben az évek óta magyar vezetésű EUFOR (Európai Unió Bosznia-Hercegovinai művelete) továbbra is az ország területén állomásozik. A védelmi miniszterek februári találkozója után Hende Csaba így nyilatkozott: „a Nyugat-Balkán stabilizáció nem befejezett ügy, éppen ezért helyesnek tartom, hogy meghosszabbították az EUFOR Althea művelet mandátumát.” Ezen felül leszögezte, hogy a boszniai helyzetnek még nincs katonai aspektusa, de készen kell állni a megfelelő reagálásra. 




Hadügy: 30%-kal csökken a vezérkar



A francia haderő vezérkari főnöke, Pierre de Villiers tábornok az héten jelentette a Parlamentnek, hogy a katonai parancsnokság ujjászervezése az állomány létszámbeli csökkentését, mégpedig az ezredesek és tábornokok szelekcióját igényli.

Költségvetés mérséklése és nagyobb hatékonyság. Ez a két elképzelés áll Pierre de Villiers, a haderő új vezérkari főnöke célkitűzésének középpontjában. „A francia parancsnokság állományát 30%-kal csökkenteni kell, amely az új haderőreform keretein belül tud megvalósulni” – nyilatkozta.
A jól szervezettség, hatékonyság, valamint a sikeres munkamegosztás érdekében szükséges véghezvinni a leszerelési intézkedéseket”, jelentette ki a tábornok a Szenátus és az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága előtt február 26-án, noha a határozattervezet csak ezen a héten került nyilvánosságra.
A haderő vezérkari főnökének szolgálatában álló személyek száma előreláthatólag 930-ról 630 főre fog csökkenni, majd ezt követően a minisztérium székhelyének 2015 évi Balard területére – azaz a „francia Pentagonra” – való költöztetésével, a parancsnokság teljes megreformálása lezárul.
7900 poszt eltörlése 2014-ben
Az állomány létszámbeli csökkentése remélhetőleg minőségbeli változással is jár, ami elsősorban a tisztitábornokok, ezredesek és hajóparancsnokok helyébe lépő szakképzettebb fiatalok foglalkoztatását jelenti majd. Ez az úgynevezett „depiramizációs” folyamat lehetővé teszi a jelenlegi, évi 11 milliárd eurós tömegfizetések csökkentését. A tábornokok száma az utóbbi tíz évben már 25%-kal csökkent Franciországban.
2012-ben a Számvevőszék célul tűzte ki a francia haderő tömegfizetéseinek mérséklését, amely lényeges létszámbeli csökkentések ellenére, 2009 óta folyamatosan növekedett. A francia védelmi miniszter, Jean-Yves le Drian minisztériumi reform véghezvitelét rendelte el, amelynek középpontjába a költségvetési feladatok és emberi erőforrások racionalizálását állította.

Forrás:


Újra terítéken Svédország NATO-tagsága



Az orosz katonai műveletek komoly okot adnak a svédek NATO-hoz való csatlakozásának lehetőségéhez. A NATO-tagság megoldást nyújt Svédország biztonságpolitikájára - nyilatkozza Göran Hägglund, a svéd Kereszténydemokraták pártelnöke. 

Béke, szabadság és demokrácia. Ezek Svédország legfontosabb jellemzői, melyek megtartásáért az állam kitartóan küzd. Carl Bildt, svéd külügyminiszter Twitteren lévő státuszában agresszióként fogalmazta meg Oroszország megmozdulásait. Putyin lépései egyértelműen megsértették mind a nemzetközi jogot, mind pedig Ukrajna szuverenitását, és területi egységét - írja a Svenska Dagbladets svéd napilap.
 
A Balti államok is fenyegetve érzik magukat, mivel magas számú orosz ajkú kisebbséggel rendelkeznek. Szakértők aggodalommal figyelik az orosz eseményeket, és megoldást keresnek az államok védelmi-és biztonságpolitikájára. Göran Hägglund, a svéd Kereszténydemokraták pártelnöke felveti a NATO-tagság kérdését, megoldásként Svédország biztonságának megszilárdítására, hiszen Svédország kis állam ahhoz, hogy megvédje önmagát.

A Pulitzer-díjas Anne Applebaum szerint, Putyinnak racionális, sajátos logikája van, és csupán személyes hatalmát védi. Nem számítanak neki a megállapodások, sőt kész a NATO elleni kísérletekre is. Svédországot repülőgépekkel, valamint katonai manőverekkel fenyegeti, ezzel a balti államokat is félelemben tartja. Megoldásként Anne Applebaum határozott kijelentéssel Svédország NATO-hoz való csatlakozását látja, mellyel a svéd állam nyugathoz való tartozása is kifejezésre kerül. Anne Applebaum szerint ideje, hogy ne csak illúziók legyenek Putyinnal kapcsolatban, hanem végre megismerésre kerüljön valódi énje is. 


Fási Orsolya Eszter
 
Forrás:
http://www.svd.se/nyheter/inkorg/anne-applebaum-om-putins-sanna-ansikte_3339976.svd

Biztonságos és barátságos várost mindenkinek! Még a nőknek is!

A UN Women az ENSZ szakosított szerveivel társulva "Biztonságos és Barátságos Városokat Mindenkinek" program keretében középtávon igyekszik a nők és gyermekek életminőségén javítani, elsősorban a fejlődő országokban, így a szegénynegyedeiről jól ismert Rio de Janiero-ban is. A program a segítséget nyújthat a társadalom perifériáján élő nők és gyerekek kiszolgáltatott helyzetének javításához.


A világ népességének több mint fele városokban él, ebből egy milliárdan a társadalomból kirekesztve, alapvető jogok és szolgáltatások nélküli szegénynegyedekbe kényszerültek. A félelemmel és erőszakkal áthatott társadalmak legveszélyeztetettebb csoportjai a nők és a gyerekek. A nők kétszer akkora fenyegetésnek vannak kitéve, különösen igaz ez Brazíliára. Az országos jelentés alapján az szexuális erőszakkal kapcsolatos bűncselekmények száma az utóbbi években nőtt. 

A UN Women ( az ENSZ női jogegyenlőséggel és a nemek közötti esélyegyenlőséggel foglalkozó szervezete) az ENSZ szakosított intézményein kívül (UNICEF, UN HABITAT) stratégiai partnerséget kötött nemzeti és helyi hatóságokkal és szervezetekkel a helyzet javítására 20 fővárosban. A globálisan működő "Biztonságos és Barátságos Városokat Mindenkinek" program részeként indították el a „ Biztonságos és Fenntartható Városokat Mindenkinek” kezdeményezést, amelyet Rio 10 nyomornegyedében indítottak útra. A programok elsődleges feladata a biztonságos környezet megteremtése, az erőszakos cselekmények megelőzése és csökkentése, az elnyomott csoportok mobilizálás és támogatása annak érdekében, hogy érvényesíthessék jogaikat. 

Az intézkedések nyomán konkrét eredményeket várnak a következő években, mint a nők és fiatalok aktív és fenntartható részvétele a politikai döntéshozásban, nők által vezetett bizottságok létrehozása melyek a kérdésben hatékony választ adnak, továbbá szociális védelem növelése a hatóságok nagyobb kötelezettség vállalása révén. 

Az ENSZ szerepvállalása rámutat arra, hogy az alapvető emberi jogok mindenkit megilletnek függetlenül attól, hogy fejlett vagy fejlődő országról van szó. A szervezet alapokmánya kiemeli az alapvető emberi jogokat, az emberi személyiség méltóságát és értékét és a férfiak és nők egyenjogúságát. Ezeknek az univerzális értékeknek a biztosítása alapvető minden ország számára, ha ez nem valósul meg a nemzetközi fellépés elengedhetetlen. 


Források: 

A szabad szerelem eltiprása Ugandában

Yoweri Museveni, ugandai elnök február 24-én teljes nyilvánosság előtt írta alá a régóta vitatott meleg-ellenes törvényjavaslatot, amely akár életfogytig tartó börtönbüntetéssel is sújtaná a homoszexuális kapcsolatukat nyíltan felvállaló személyeket. A nemzetközi közösség élesen tiltakozik – már a gazdasági szankció lehetősége is felmerült az ügyben.

Az elnök a fővárostól, Kampalától nem messze lévő hivatalos tartózkodási helyén, Entebbe-n írta alá a jogszabályt, egy héttel azután, hogy Nigériában Goodluck Jonathan hasonló lépésekre szánta el magát, akár 14 éves börtönre ítélve ezzel a homoszexuális párkapcsolatban élőket. A parlament még decemberben kezdte el tárgyalni a kérdést azzal a céllal, hogy „könnyebben meg tudjon birkózni a hagyományos heteroszexuális családokat érő külső és belső fenyegetésekkel”- írja a The New York Times.

A javaslat jelenlegi szentesítésének indítéka gyanánt a nyugati értékek túlzott, zavaró dominanciája említhető. Az ugandai kormány szóvivője, Ofwono Opondo állítása szerint Museveni azért kívánta a média elé tárni a procedúrát, hogy demonstrálja Uganda önállóságát, függetlenségét a nyugati befolyással, provokációval szemben.

A szabályozás, ha úgy vesszük nem tekinthető újdonságnak, hiszen az ENSZ becslései szerint mintegy 78 országban tiltják az azonos neműek közötti viszonyokat, s ebből 7 országban akár halálbüntetés is várhat a törvényt szegőkre. A rendelkezés mégis megrengette a világot, sok neves közéleti személyiség felszólalt az ügyet érintően. „Teljesen világosan kell látnunk: az emberi történelem tele van olyan próbálkozásokkal, amikor megpróbáltak törvényt alkotni az osztályok, kasztok, fajok közötti házasságok ellen. De a szerelemre nincsen semmiféle tudományos vagy genetikai magyarázat” – nyilatkozott a már nyugalmazott dél-afrikai érsek, Desmond Tutu, az apartheid elleni küzdelem egyik legnagyobb volt szóvivője. John Kerry, amerikai államtitkár azt mondta, hogy a törvény nemcsak erkölcstelen, hanem kockára tesz értékes kötelékeket is – utalva itt az Egyesült Államokkal való együttműködésre. Jelenlegi álláspontja szerint az Obama-adminisztráció felül kívánja vizsgálni az Ugandának nyújtott egészségügyi, fejlesztési és katonai támogatásokat.  Ugyan kilátásba helyezték a gazdasági szankció lehetőségét is, de hogy valóban megvalósul-e, az még a jövő zenéje, hiszen a kapcsolat nem egyoldalú: Museveni fontos szövetségese Nyugatnak az iszlám terrorista erők megfékezésében Szomáliában.

Nemcsak a nemzetközi politika nagyágyúi, hanem a civil szféra is lázad az intézkedés ellen. A másságát nem titkoló Graeme Obree, skót kerékpáros élsportoló petíciót indított az ellen, hogy a 2014-es glasgow-i Nemzetközösségi Játékokon a diszkrimináló javaslatot támogató ugandai politikusok, mint nézők részt vehessenek. Ugyan a folyamat rendkívüli népszerűségnek örvend, a szakértők szerint mégsem lenne jó ötlet a kizárás meglépése. Előfordulhat ugyanis, hogy egy ilyen tett a homoszexuálisok elleni megtorláshoz vezetne az országban.

A rengeteg felháborodás ellenére az általa generált zűrzavar nem igazán hatotta meg az ugandai vezetőt. A maga részéről azt hangoztatja, hogy valójában teljesen jól meglenne az Egyesült Államok segítsége nélkül is. Mindezt azért jelenthette ki ilyen magabiztosan, mert rengeteg támogatás érkezik Afrikába Kína felől. S valljuk be, Kína nem olyan érzékeny az emberi jogokra, hogy emiatt kockáztatná gazdasági kapcsolatait.

Források: