Az
egyre mélyülő ukrán-orosz konfliktus miatt minden harcra fogható ukrán
állampolgárra szükség van. Viszont a mozgósítás alól nem bújhatnak ki az ország
területén élő kisebbségek sem, mint például a románok, lengyelek és persze a
magyarok. Vagy mégis? Hogyan viszonyul a helyzethez hazánk kormánya?
Jelenleg kétféle
toborzás zajlik Ukrajnában. Egyrészt mozgósítják a tartalékosokat, tehát azokat
a 20 és 60 év közötti férfiakat, akik már túlestek a sorkatonaságon. Nekik kell
a fronton harcolniuk. Másrészt sorkatonai szolgálatra sorozzák be azokat a 20
és 27 év közötti fiatalokat, akik még nem voltak katonák. Az ő szolgálati
idejük másfél év, és nem a fronton kell letölteniük azt. Az előbbi intézkedés
Kárpátalján mintegy háromezer, országosan ötvenezer személyt érint. A
mozgósítás 4.- egyben jelenleg is folyamatban lévő- szakasza január 20-tól
április 1-ig tart. Erre a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság vezetőjének
elmondása szerint azért van szükség, hogy felváltsák a kelet-ukrajnai
terrorellenes műveleti övezetben tavaly óta szolgálatot teljesítő katonákat.
A
mozgósítás aggodalommal tölti el a határon túli magyar közösséget. A besorozás
elkerülése érdekében többen egy ötletes módszerhez folyamodtak. Kilépnek az
országból az ukrán útlevelükkel, majd belépnek a magyarral. Ez lényegében azt
jelenti, hogy a határon be van jelentve, hogy az adott személy, mint ukrán
kilépett, majd, mint magyar tért vissza, ami papíron már két külön embert
jelent. A magyart pedig nem sorozhatják be, hiába hívják ugyanúgy, mint az
ukránt. Innentől az átvétel hiányában megmaradt mozgósítási parancsokat
visszaküldik a katonaságnak. Emellett a családtagok írásban igazolják, hogy
rokonuk valóban külföldön tartózkodik. A sorkatonai behívók kézbesítését
azonban már nehezebb lesz kijátszani, mivel azt a hozzátartozók is átvehetik.
Ez a fokú aggodalom azonban
megalapozatlannak bizonyul, hiszen a Kárpátalja megyei hadkiegészítő
parancsnokság parancsnoka szerint mindössze négy magyart hívtak be az ukrán
hadseregbe a legújabb mozgósítás keretében.
A magyar kormány egyelőre
higgadtan szemléli az eseményeket, és folyamatosan figyelemmel kíséri azokat. Továbbá
következetesen kitart azon álláspontja mellett, miszerint a behívónak eleget
kell tenni, de eközben a magyar közösség helyi képviselőivel együttműködve
ügyel arra, hogy számarányuknál nagyobb mértékű behívásra ne kerüljön sor.
Szijjártó Péter külügyminiszter januári Ungváron tett látogatása alkalmával
kijelentette, hogy a kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít a magyar közösség
támogatásának és erősítésének.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése