Az ukrán válság a hidegháború óta nem először, újra felszínre hozta az amerikai katonai szerepvállalás fontosságát az európai biztonsági térségben. Jelenleg a konkrét hadászati jelenlét növelése a cél és úgy tűnik, a Kongresszus is erősebb lépéseket sürget. Azonban nem csak a válság kimenetele, hanem a NATO jövője is az amerikai döntéseken múlhat.
Amióta a hidegháborúnak vége, a NATO és az EU nagymérvű kelet-európai terjeszkedésbe fogott. A kilencvenes évektől így a két államközi szervezetnek még több szüksége volt az amerikai katonai támogatásra, hogy megvédjék a térséget egy esetleges újabb orosz expanziótól, hiszen közelebb kerültek a határaihoz.
Napjainkban ehhez képest már csak hozzávetőlegesen 67.000 amerikai katona állomásozik Európában, amely csekély szám a hidegháborús 400.000 fős létszámhoz képest. Politikai elemzők ezt a létszámcsökkentést azzal indokolták, hogy a világ más területein nagyobb szükség van az USA haderejére. Ennek következtében Washington arra sarkallta európai szövetségeseit, hogy hozzanak létre saját hadi alakulatokat, amelyek lehetővé teszik számukra a függetlenedést. Ezek a próbálkozások azonban nem voltak túlzottan sikeresek, hiszen az európai közös biztonság- és védelempolitika még napjainkra sem alakult ki a kellő mértékben és minőségben.
Mindennek ellenére, vagy épp ezért az Obama-adminisztráció jelenleg szívügyének tekinti NATO-szövetségesei megsegítését, így 2011-ben például létrehoztak egy hadi szállításra specializált légi egységet Lengyelországban, amelynek kapcsán F-16-os repülőgépeket kapott az ország. 2011 óta a ballisztikus rakétavédelmi program keretein belül továbbá kihelyezésre kerültek amerikai torpedóromboló hajók a mediterrán térségbe, rádiólokátor-állomás létesítésére került sor Törökországban, illetve 2015-ben Románia, 2018-ban pedig Lengyelország számíthat elfogó vadászrepülőgép-állományra.
Minden intézkedés ellenére azonban még ez a rakétavédelmi rendszer sem lenne elegendő, amennyiben Moszkva teljes katonai arzenálját bevetve vonulna Ukrajna ellen. Így ismét napirendi ponttá vált az amerikai katonák számának növelése és permanens állomásoztatásuk a kelet-európai térségben.
2014. március 26-án Buck McKeon kongresszusi tag nyílt levélben fordult Obama elnökhöz, hogy "késlekedés nélkül fokozza a készenléti állapotot, az előre telepített gyors reagálású egységeket is beleértve". Április 10-én a nemzetközi biztonsági ügyekért felelős amerikai védelmi miniszterhelyettes, Derek Chollet pedig már azt nyilatkozta, hogy "az amerikai alakulatok telepítésének rotációs megoldása folyamatban van".
Mindemellett Washington eddig csupán halált nem okozó eszközökkel (golyóálló mellények, éjjellátó készülékek, kommunikációs berendezések) támogatta Ukrajnát, jelenleg azonban a harcok kiújulásával egyre erősebb a nyomás a Kongresszus részéről a fegyveres segítségnyújtás ügyében. Ebből jól látható, hogy a Kongresszus továbbra is jelentős mértékben alakíthatja az eseményeket. Innen pedig egyenesen következik, hogy az amerikai befolyás és az európai államok katonai gyengesége miatt a NATO jövője is Washington hozzáállásán múlhat.
Erdélyi Zsófia írása
Felhasznált források:
http://www.wsj.com/articles/u-s-lawmakers-call-on-obama-to-provide-lethal-aid-to-ukraine-1425572759
http://www.nato.int/cps/en/natohq/topics_37750.htm
http://www.nato.int/docu/review/2014/russia-ukraine-nato-crisis/Ukraine-crisis-NATO-Russia-relations/EN/index.htm
http://www.nato.int/docu/review/2014/russia-ukraine-nato-crisis/Ukraine-crisis-NATO-Russia-relations/EN/index.htm
http://thebulletin.org/partnership-plus-future-nato-ukraine-relationship7236
http://netk.uni-nke.hu/uploads/media_items/svkk-elemzesek-2014-15-a-nato-walesi-csucstalalkozojanak-napirendje-csiki-t-talas-p-varga-g.original.pdf
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése