Európa elkezdett
figyelni az orosz-görög viszonyra. A Kelet-Ukrajnai válság kirobbanása óta
Görögország folyamatosan biztosítja Oroszországot támogatásáról. Az elmúlt
időszak eseményei hosszú évtizedek óta jól működő partnerségi politikát
igazolnak. Azonban ez nem feltétlenül
jelenti azt, hogy önös érdekek miatt Görögország nem hátrálna ki ebből az
együttműködésből.
Az
orosz- görög kapcsolatok régóta elég zökkenőmentesnek mondhatóak (habár a
hidegháború időszaka alatt a két fél más-más oldalon volt, de az 1970-es
évektől kezdve ezt a jó kapcsolatot megpróbálták újra felépíteni), ami többek
között a közös ortodox gyökerekre, a jól működő katonai és gazdaság
kapcsolatokra vezethető vissza. A legnagyobb energiaellátója Görögországnak ugyanis
Oroszország: a görög energiaszükségletek 75%-a származik onnan; a bilaterális
kereskedelmi kapcsolatok jelentősége pedig csak nőtt az elmúlt néhány év
leforgása alatt. A két ország jó viszonyát ’megpecsételendő’ aláírtak 1993-ban
egy partnerségi szerződést, ezzel hivatalossá téve a hosszú távú
együttműködést.
Nem
meglepő tehát, hogy Brüsszelben azon aggódnak, hogy Görögország ideológiai és
anyagi megfontoltságból inkább Moszkva felé húzna. Ez kifejezetten problémás
lehet a Kelet-ukrajnai konfliktus tükrében. Görögország a kezdetektől fogva
támogatja Oroszország Ukrajnával kapcsolatos magatartását. A Sziriza képviselői
sorozatosan nemmel szavaztak a szeparatisták elítélésére irányuló és az Európai
Unió és Ukrajna együttműködését támogató törekvésekre, valamint nem írták alá a
Krím félsziget elfoglalását elítélő nyilatkozatot sem. Nem alaptalan a félelem
tehát, hogy az új kormány kül-és védelmi politikája Oroszország felé tolódhat.
Csak hogy ezt megerősítendő pár példa említésre kerüljön: az új görög
külügyminiszter, Nikosz Kociasz állítólag baráti kapcsolatban van az orosz
Alexander Duginnal, a Kreml fő ideológusával; Alekszisz Ciprasz pedig Moszkvában
jártakor nyíltan elítélte az Oroszország ellen irányuló nyugati szankciókat.
Figyelembe
véve azt a tényt, hogy az Európai Unióban a lényeges külpolitikai kérdésekben a
tagállamok között konszenzusnak kell lennie (ugyanis mindegyik ország
vétójoggal rendelkezik), így a közeljövőben valószínűleg számítani lehet egy
Görögország-Brüsszel összetűzésre az Oroszország elleni fellépés kapcsán. Előfordulhat,
hogy Görögország a kedvezőbb gazdasági feltételekért cserébe használná vétójogát,
mondván ’adósság elengedés fejében nincs vétó’. Pénz beszél alapon így egy
régóta jól működő partnerség szakadhat meg. Kérdés azonban, Görögország melyik helyzetből
jön ki jobban: ha marad Moszkva mellett vagy együttműködik a nyugati
politikával.
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése