Észak-Korea, az emberi jogok élharcosa

Az egyre fokozódó nemzetközi nyomás hatására Észak-Korea nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy meggyőzze a világot: az ország élen jár az emberi jogok védelmében. Nehéz ezt egy olyan országról elhinni, amely hírhedt poltikai munkatáborairól és az itt-ott eltűnő külföldi turistákról, ám ez egy kicsit sem vette el a phenjani vezetés kedvét a próbálkozástól.

Észak-Korea már elég régóta célpontja az emberi jogi kritikáknak, különösen az Egyesült Államok és az ENSZ részéről. A kommunista rezsim eddigi válaszai kimerültek a tagadás és bármiféle külföldi megfigyelés elutasításában. A helyzet azonban megváltozott, és Phenjan több fronton is szembeszállt a külföldi vádakkal.

A talaj akkor kezdett forróvá válni Észak-Korea alatt, amikor idén februárban az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának egyik megfigyelő bizottsága jelentést készített az emberi jogok helyzetéről az országban. A jelentés számos súlyos jogsértésre fényt derített, kiemelve azokat a politikai munkatáborokat, amelyekben akár 120 000 embert is fogva tarthatnak. Önmagában a jelentés még kevés lett volna, de azt alapul véve az Európai Unió és Japán egy közös határozattervezetet nyújtott be az ENSZ Közgyűléshez. A tervezetben szankciók bevezetése mellett arra kérik a Közgyűlést, hogy emberiség elleni bűncselekmények miatt idézze a Nemzetközi Büntetőbíróság elé Észak-Koreát.

Habár a Közgyűlés határozatai nem kötelező erejűek, egy sikeres szavazást követően akár a szélesebb jogkörökkel rendelkező Biztonsági Tanács is felveheti az ügyet napirendjére. Kérdéses azonban, hogy Kína, mint a Biztonsági Tanács állandó tagja megvétózna-e egy ilyen tervezetet. Sokak számára ez valószínű forgatókönyvnek tűnik, hiszen Kína eddig is az észak-koreai rezsim fő védelmezője volt.

Az EU és Japán által benyújtott javaslatra válaszul az észak-koreai vezetés kidolgozta saját határozattervezetét, melyben az ENSZ emberi jogi tevékenységében való részvételüket és elsősorban a gyermekek jogaiért tett erőfeszítéseiket méltatják, különös figyelmet szentelve az ingyenes oktatási- és egészségügyi rendszerüknek. A tervezetet nem hozták nyilvánosságra, csupán egy zárt ajtók mögött megrendezett találkozón ismertették közel 60 meghívott diplomatával.

A bírósági eljárás réme más, korábban nem látott reakciót is kiváltott. Észak-Korea újabban több sajtótájékoztatót is tartott a témában és még a feltett kérdésekre is válaszolt, ami igen szokatlan a részükről. Ezen kívül elismerték ún. „javító munkatáborok” létezését, de a hírhedt politikai táborokról továbbra is hallgatnak. Hogy a szavakat tettek is kövessék, belső források szerint foglyok tízezreit költöztetik ki a legnagyobb ilyen táborból. Állításuk szerint a vezetés terve az, hogy a foglyok helyére földműveseket telepítve a táborokat kollektív farmként mutassák be a külvilág számára.

Több diplomata is meghökkentőnek találta ezeket a fejleményeket, ugyanakkor fontos előrelépésként értékelték, hogy egyáltalán foglalkoznak a kérdéssel.

Források:   http://english.chosun.com
                  http://reuters.com
                  http://japantimes.co.jp/
                  http://koreatimes.co.kr