Fel tudja-e a rázni a
kicsit beszürkült skandináv országot az őszi svéd választásokat megnyerő
Szociáldemokrata Munkáspárt, mely végül a Zöld Környezetvédő Párttal alkotott
koalíciót, azonban így is kisebbségben kormányoznak.
Sok kérdés, találgatás merült fel, hogy a volt jobbközép
vezetéshez képest mennyire lesz gyenge Svédország új kormánya.
Eddigi rövid irányításuk alatt is már sok minden történt a
skandináv országot illetően. Az elmúlt napok sokat tárgyalt témája az orosz
jelenlét a térségben. Bár a mai napig nem tisztázott, hogy a svéd haditengerészeti
hajók mi után is kutattak,de az kétségtelen, hogy ilyen aktivitást a hidegháború óta nem tapasztalhattunk,
ugyanis az 1970-es, 80-as években gyakori volt, hogy átvizsgálták a
Balti-tengert szovjet tengeralattjárók után kutatva (bár szinte mindig
sikertelenül).
A titokzatos - orosznak vélt - tengeralattjárónál azonban
sokkal bizonyíthatóbb az orosz légierő aktivitása Európa légterében. A tavalyi évi adatokhoz mérten sokkal nagyobb az orosz jelenlét a Balti-tenger
környékén, így nem meglepő, hogy Svédországon kívül a többi szomszédos ország
is megerősítené a katonai jelenlétét a határok mentén. A
napokban készített svéd közvélemény-kutatás szerint most először több a NATO-hoz való csatlakozást támogatók száma, mint az azt ellenzőké. A svéd kormány Finnországgal
közösen szeretné megvizsgálni a NATO-hoz fűződő viszonyát, jelenleg az
Észak-atlanti Szövetség által 1994-ben indított Partnerség a békéért program
aktív tagjai. A szociáldemokrata honvédelmi miniszter, Peter Hultqvist javaslatát pedig a jövő héten tárgyalja a svéd parlament, a Riksdag,
miszerint a kötelező katonai szolgálatot szeretné ismét bevezetni.
Az új kormány már a megalakulásakor jelezte, hogy el kívánja
ismerni Palesztinát, ez pedig október 30-án hivatalosan is megtörtént. A svéd
külügyminiszter, Margot Wallström sajtótájékoztatón tett bejelentést,
kitérve arra, hogy úgy véli a nemzetközi jogi feltételek teljesültek Palesztina
esetén; van egy meghatározott terület, állandó népesség és egy kormány,
valamint reméli, hogy követendő példaként szolgálhatnak Nyugat-Európa számára. Izrael visszahívta svéd nagykövetét
konzultációra, az azonban nem derült ki, meddig marad Izraelben. Az izraeli külügyminiszter,
Avigdor Lieberman „szerencsétlen döntésnek” nevezte az államelismerést, mely a
szélsőséges palesztin erőket erősítheti meg. Továbbá egy nyilatkozatában gunyorosan megjegyezte, hogy a Közel-Keleti kapcsolatok bonyolultabbak egy
önmagától összeszerelődő IKEA bútornál.
A fentiek tükrében a baloldali vezetés igyekszik határozott lépéseket tenni
a változások irányába, egyelőre kevéssé érzékelhető, hogy kisebbségben
kormányoznak. Az egyre intenzívebb orosz fellépések miatt Európa és a
NATO számára is felértékelődhet Svédország szerepe. A közel-keleti kapcsolatokban pedig üde színfoltként jelenik meg Svédország, a nyugati államok előfutáraként próbál a konfliktus tekintetében olyan precedenst teremteni, mely a megrekedt béketárgyalásokat felélesztheti.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése