Kurdisztán megalakulásának esélytelensége

Kurdisztán megalakulása egy kérdéses folyamat, amely lázban tartja mindkét oldalt. Az önállóságra vágyó kurdokat valamint a nekik otthont adó államokat. A térségben uralkodó zavaros, háborús helyzet azonban jó táptalajt biztosít a törekvéseik megvalósításához.

Napjainkban, a kurdok számát körülbelül 30 millió főre becsülik. Nyelvük a kurd, elhelyezkedésük pedig Irak, Irán, Törökország, kis részben Szíria, Libanon, és Örményország területe. A legnagyobb kurd közösség, jelenleg Törökország területén él, számuk pedig az Iszlám Állam előretörése miatti menekültáradat miatt naponta nő.

Kurdisztán megalakítása, nem új keletű igénye a kurd népnek, törekvéseik évszázadok óta tartanak. Minden országban, ahol kurd kisebbség él, a kormányoknak számolnia kell az önállósági törekvésekkel, hol békésebb, hol pedig erőszakosabb formában. Kurdisztán alapvetően Törökország és Irán határán található, csöppet sem elhanyagolható terület, amelyhez minden érintett hatalom ragaszkodik. Ennek a ragaszkodásnak, pedig a területről kibányászott kőolaj kincsek mennyisége is komoly erőt biztosít.

Mint minden konfliktushelyzet, így az IS generálta harcok is, jó táptalajt biztosítanak, a kisebb népek önállósodási törekvéseinek. Hiszen, a zavarosban halászni a legkönnyebb. Így, a jelenleg tartó harcok, amelyek Irak, Irán, Szíria területét is nagymértékben érintik, hozzájárulnak a kurdok autonómia törekvéseinek, valamint a konkrét elszakadási szándékainak erősödéséhez. Mikor egy állam, az IS terrorista akciónak megfékezésével van elfoglalva, akkor az országban élő kurdok önállósulási vágyai eltörpülnek, a jelentkező egyéb problémák mellett. Komolyabb autonómiát eddig csak Irakban sikerült kiharcolniuk, ahol létrehozták 2003 után az Iraki Kurdisztán autonóm területet. Törökországban ezzel szemben, nem rendelkeznek autonómiával, sőt az ilyesfajta követeléseikre, a kormány azonnali ellentámadással reagál.

A nyugati hatalmak nyújthattak volna, vagy nyújthatnának mankót a kurd nép önállósodásának, de ezt senki nem teszi meg. John Kerry, amerikai külügyminiszter egyenesen úgy nyilatkozott, a médiát, jelenleg is lázban tartó Kobane-i eseményekről, hogy azok borzasztóak, de Amerikát valójában nem az a terület érdekli. Kurdisztán megalakulása azt jelentené, hogy Irak, Irán, Törökország és Szíria területéből egy-egy darabot kéne leszakítani. Ezt, az érintett országok, nyilvánvalóan, saját területi érdekeik miatt, nem fogják engedni, ha kell erővel is megállítják a kurdokat. Több nyugati ország, pedig saját kisebbségei miatt, sem támogathatja az elszakadást, gondoljunk itt Románia és Erdély, Nagy-Britannia és Skócia vagy Spanyolország és Katalónia kapcsolatára. De könnyen párhuzamot fedezhetünk fel akár Koszovó helyzetével, ahol a helyi lakosok egyoldalúan kiáltották ki köztársaságukat, és a mai napig vitatott jogállású, csak egyes országok által elismert terület.

Éppen ezért, Kurdisztán megalakítására tett, bármilyen kísérlet, valószínűleg sokkal több állam intenzív nemtetszésébe fog kerülni, mint ahány támogatóéba. Ha azonban egy új országot kiáltanának ki a helyi kurdok, annak a nemzetközi jogi helyzete még hosszú évekig vitatott lenne, és az emberjogi aktivisták védelmén kívül, a környező államok katonai egységeinek jelenléte is állandósulna a térségben. A kurdok nemzeti érzülete, összetartozási vágya azonban a háborús régiókban, fegyverekkel párosítva, nem megjósolható.

Forrásoknak használtam: http://edition.cnn.com/ , http://www.aljazeera.com/