Meddig nyújtózkodik Oroszország és meddig ér a takaró

A jövőbe senki nem lát, mégis felmerül a kérdés a Február óta tartó Ukrán válság kapcsán. Voltak-e jelek, melyek előre mutatták volna a konfliktus kialakulását, valamint ettől a ponttól merre eszkalálódnak az események, amennyiben eszkalálódnak.  Egyenlőre nyilvánvalónak tűnik a tény, miszerint ebből a konfliktusból mind az Európai Uniónak, mind Oroszországnak csak vesztesége származik a gazdasági kapcsolatok elhidegülése, a bevezetett szankciók és a katonai kiadások növekedése miatt. Akkor mégis miért olyan fontos Oroszországnak a Krím-félsziget és meddig hajlandó elmenni?

 Az orosz gazdaságot kifejezetten érzékenyen érintették az elmúlt időszak változásai. Míg a befektetők majdnem 75 billió dollárt vontak ki az országból az első félévben, a rubel Január óta 20%-ot gyengült a központi bank intézkedései ellenére és esett az olaj ára is, addig az élelmiszer árak (különös tekintettel a húsokra és zöldségekre ) szárnyalni kezdtek. Ennek ellenére Putyin népszerűsége és támogatottsága töretlennek látszik.

A második világháború után a Szovjetúnió területe egészen a Német Demokratikus Köztársaságig ért. 1991-re ezek a határvonalak visszahúzódtak egészen Ukrajna keleti határáig. Azóta több befolyásuk visszaszerzésére irányuló próbálkozást láthattunk Orosz részről, a Krím-félsziget esete a legutóbbi.
Ezek általában reakcióként érkeznek olyan eseményekre, melyek drasztikusabb elhatárolódást jelentenének a posztszovjet országokban. Ilyen volt például Moldávia hivatalos latin ábécére váltása, vagy Grúziában egy nyugatbarát kormány  hatalomra jutása.

Ukrajnában is hasonló helyzet alakult ki, mégpedig egy Oroszország számára geopolitikailag rendkívül fontos területről beszélhetünk. Szevasztopol kikötője egy ’97-es megegyezés értelmében folytatólagosan a Fekete-tengeri flotta bázisaként funkcionált. A limitált tengerre jutási lehetőségei miatt pedig Moszkva kifejezetten nagy hangsúlyt fektet a már meglévők megtartására.

Így mikor Viktor Janukovics miniszterelnököt – aki Ukrajna Nato-s és Európai Uniós csatlakozását nem támogatta - Februárban eltávolították posztjáról, válaszként egy „befagyott konfliktus” kialakulására lehetett számítani. Mivel a Krím-félsziget lakosságának jelentős része egyébként is orosz, vagy orosznak vallja magát (2001-es népszámlálás adatai szerint 60%-uk), ez tovább bonyolítja a helyzet megoldását.

források:

http://www.independent.co.uk/news/world/europe/investors-abandon-russia-as-putin-risks-economy-for-crimea-9792222.html
http://www.foreignaffairs.com/articles/141210/jeffrey-mankoff/russias-latest-land-grab
http://en.wikipedia.org/wiki/Demographics_of_Crimea
http://www.theguardian.com/world/2014/mar/07/ukraine-russia-crimea-naval-base-tatars-explainer