A jövőbe senki nem lát, mégis felmerül a kérdés a Február
óta tartó Ukrán válság kapcsán. Voltak-e jelek, melyek előre mutatták volna a
konfliktus kialakulását, valamint ettől a ponttól merre eszkalálódnak az
események, amennyiben eszkalálódnak. Egyenlőre
nyilvánvalónak tűnik a tény, miszerint ebből a konfliktusból mind az Európai
Uniónak, mind Oroszországnak csak vesztesége származik a gazdasági kapcsolatok
elhidegülése, a bevezetett szankciók és a katonai kiadások növekedése miatt.
Akkor mégis miért olyan fontos Oroszországnak a Krím-félsziget és meddig
hajlandó elmenni?
Az orosz gazdaságot
kifejezetten érzékenyen érintették az elmúlt időszak változásai. Míg a
befektetők majdnem 75 billió dollárt vontak ki az országból az első félévben, a
rubel Január óta 20%-ot gyengült a központi bank intézkedései ellenére és esett
az olaj ára is, addig az élelmiszer árak (különös tekintettel a húsokra és
zöldségekre ) szárnyalni kezdtek. Ennek ellenére Putyin népszerűsége és
támogatottsága töretlennek látszik.
A második világháború után a Szovjetúnió területe egészen a
Német Demokratikus Köztársaságig ért. 1991-re ezek a határvonalak
visszahúzódtak egészen Ukrajna keleti határáig. Azóta több befolyásuk visszaszerzésére
irányuló próbálkozást láthattunk Orosz részről, a Krím-félsziget esete a
legutóbbi.
Ezek általában reakcióként érkeznek olyan eseményekre, melyek drasztikusabb elhatárolódást jelentenének a posztszovjet országokban. Ilyen volt például Moldávia hivatalos latin ábécére váltása, vagy Grúziában egy nyugatbarát kormány hatalomra jutása.
Ezek általában reakcióként érkeznek olyan eseményekre, melyek drasztikusabb elhatárolódást jelentenének a posztszovjet országokban. Ilyen volt például Moldávia hivatalos latin ábécére váltása, vagy Grúziában egy nyugatbarát kormány hatalomra jutása.
Ukrajnában is hasonló helyzet alakult ki, mégpedig egy
Oroszország számára geopolitikailag rendkívül fontos területről beszélhetünk.
Szevasztopol kikötője egy ’97-es megegyezés értelmében folytatólagosan a
Fekete-tengeri flotta bázisaként funkcionált. A limitált tengerre jutási
lehetőségei miatt pedig Moszkva kifejezetten nagy hangsúlyt fektet a már
meglévők megtartására.
Így mikor Viktor Janukovics miniszterelnököt – aki Ukrajna
Nato-s és Európai Uniós csatlakozását nem támogatta - Februárban eltávolították
posztjáról, válaszként egy „befagyott konfliktus” kialakulására lehetett
számítani. Mivel a Krím-félsziget lakosságának jelentős része egyébként is
orosz, vagy orosznak vallja magát (2001-es népszámlálás adatai szerint 60%-uk),
ez tovább bonyolítja a helyzet megoldását.
források:
http://www.independent.co.uk/news/world/europe/investors-abandon-russia-as-putin-risks-economy-for-crimea-9792222.html
http://www.foreignaffairs.com/articles/141210/jeffrey-mankoff/russias-latest-land-grab
http://en.wikipedia.org/wiki/Demographics_of_Crimea
http://www.theguardian.com/world/2014/mar/07/ukraine-russia-crimea-naval-base-tatars-explainer
források:
http://www.independent.co.uk/news/world/europe/investors-abandon-russia-as-putin-risks-economy-for-crimea-9792222.html
http://www.foreignaffairs.com/articles/141210/jeffrey-mankoff/russias-latest-land-grab
http://en.wikipedia.org/wiki/Demographics_of_Crimea
http://www.theguardian.com/world/2014/mar/07/ukraine-russia-crimea-naval-base-tatars-explainer
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése