Az iráni forradalmi gárda látogatása a széteső Irakban
Irak
és Irán kapcsolata a közelmúltban nem volt nevezhető
felhőtlennek, elég, ha csak a majd' 8 éves háborúra gondolunk,
ami a '80-s években tombolt köztük. Éppen ezért keltett
meglepetést, hogy sem
Irak, sem pedig nyugati szövetségesei – melyek szintén nem
kerülték a konfrontációt a perzsa állammal – nem tiltakozott,
mikor az eddig megszokottakhoz képest nem csupán a síita milíciák
anyagi támogatásában merült ki Teherán aktivitása a
közel-keleti problémaállamban.
A
perzsa állam ugyan augusztusban még cáfolta az Al-Jazeera
értesüléseit, miszerint több száz forradalmi gárdista
tartózkodhat az országban, de szeptemberben tagadhatatlanná
vált
a „Quds”-egységnek - a Forradalmi Gárda elitosztagának -
jelenléte Irakban. A
felvételeken, amiket az iráni televízió sugárzott, Kasszam
Szulejmáni (a
Quds vezetője)
látható néhány pesmerga harcossal egyetemben.
A Pesmerga a kurdok hadserege, amelyet a nyugati hatalmak is támogatnak. |
Az Iszlám Állam felbukkanása a feje tetejére állította a térség szövetségi rendszerét is, egy oldalra került Oroszország, az USA, Izrael és Irán is. A döntéshozók nem is igazán bírtak megbírkozni a helyzettel, miként magyarázzák meg választóiknak, hogy Teherán, mint a „gonosz szövetségének” oszlopos tagja gyakorlatilag az amerikai légierővel közös hadműveletekben vesz részt. A másik regionális hatalom, a szunnita Szaud-Arábia és a síita Irán erős rivalizálása a térségben volt a másik ok arra, hogy az országot ne hívják meg a szeptember 15-i párizsi konferenciára. Maga Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök azt a tanácsot adta amerikai kollégájának, hogy ha „ellenségeiegymás ellen harcolnak, mindkettőt gyengítse”. Obama sem hívta meg a perzsa állam képviselőit az október 14-én tartandó stratégiai megbeszélésre, amelyre 20 arab állam képviselői is hivatalosak..
A
Quds-egység vezetője, Kasszam
Szulejmáni már rutinosnak számít a bábuk mozgatásában. Irak
2003-as inváziója előtt is jelen volt a színfalak mögött,
többek között ő segített a Szaddam bukását követő síita
uralom és különböző milíciáik kiépítésében, kiképzésében
.
Az iraki hadsereg egy anonim tisztje szerint azonban az iraki
hadszíntér egyes részein már csak látszólagosan vannak
nyeregben
a kurdok vagy iraki reguláris haderők: valójában a műveleteket,
a tüzérséget nem Bagdadból vagy Erbilből, hanem Teheránból irányítják.
Háttértárgyalások
mindezen
felszíni együtt-nem-működés ellenére már voltak, csupán az a
kérdés, hogy ideológiailag érdemes-e a fehér házi tanácsadóknak
kezelni a már így is rendkívül súlyos közel-keleti helyzetet,
vagy pragmatikus szempontból vizsgálják majd a jövőben. John
Kerry külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem
tervez együttműködni Khomeini ajatollah teokráciájával,
de érdekes módon még abban a hónapban találkozott egy iráni
küldöttel. Washington európai szövetségesei nem határolódtak
el ilyen egyértelműen a közös fellépéstől, sőt. Federica
Mogherini, Olaszország külügyminisztere és az EU jövendőbeli
kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja szerint Irán pozitív szerepet is betölthet az IS elleni műveletekben, és reméli, hogy
egyezség születik majd az ország csatlakozásáról az IS elleni
koalícióhoz.
A
kulpol.blogspot.com szakértője szerint várhatóan továbbra is
megmarad a felszíni távolságtartás, azonban amennyiben az
Obama-adminisztráció komolyan tervezi az Iszlám Állam legyőzését,
nagyobb szerepet kell szánnia a keleti szomszédnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése