A következő címkéjű bejegyzések mutatása: V4. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: V4. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. február 24., kedd

Ukrán válság lengyel szemüvegen keresztül

Lengyelországot súlyos döntéshelyzet elé állította az ukrán válság: gazdasági és biztonsági érdekek között kénytelen választani. Az európai integrációt erősíteni kívánó, az önálló európai hadsereg felállítását szorgalmazó ország azonban döntött: kész feladni gazdasági érdekeit egy stabil, biztonságos Európáért. Ennek érdekében, amennyiben szükséges, megfontolná az Ukrajna számára történő fegyverszállítást is - jelentette be a lengyel nemzetvédelmi miniszter, Tomasz Siemoniak. 

Lengyelország sokáig tűrte, hogy marionett bábuként játsszanak vele, a rendszerváltás óta azonban minden erejével azon van, hogy egy erős, stabil, regionálisan meghatározó szerepet betöltő állam legyen. Ennek érdekében 1989 óta a mindenkori kormány magáévá tette a folytonosság és következetesség politikáját, az emberi jogok és demokrácia védelmét, valamint a racionális érdekpolitizálást. Többek között ennek köszönhetően tudta az ország nagyobb károk nélkül átvészelni a 2008-as gazdasági válságot, illetve így tudott a Visegrádi Együttműködés éllovasává válni. 

Az ukrán válság azonban a lengyeleket is megrendítette. A Donald Tusk kormánya alatt normalizálódni látszó lengyel-orosz kapcsolatok újabb negatív fordulatot vettek, hiszen Lengyelország elítéli az orosz agressziót, és egyértelműen az Egyesült Államok szövetségese a kialakult hidegháborús helyzetben. Teszi ezt annak ellenére, hogy az EU szankciók következtében létrehozott orosz ellen-embargó súlyosan érintette a lengyel gazdaságot, hiszen új felvevőpiacot kellett keresni elsősorban a lengyel alma számára. A 2014 októbere óta kormányzó Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök asszony éppen a gazdaságra nehezedő problémák miatt külön hangsúlyt fektet a szankciók által sújtott vállalatok és gazdasági szereplők támogatására. Ennek érdekében 2015. február 1-én életbe lépett az ún. Anti-crisis Act - olvasható a hivatalos lengyel kormányoldalon

Lengyelország nem csak a további gazdasági szankciók támogatásával és Ukrajna esetleges felfegyverzésével fejezi ki az orosz agresszió elítélését. Bronislaw Komorowski lengyel államfő szimbolikusan is kifejezte az ukrán néppel való együttérzését és az őket érintő lengyel támogatást, amikor Kijevbe utazott a február 20-i "Mennyei Százak" (a tiltakozás során elhunytak) emléknapjának nyilvánított  megemlékezésre. 

A régió legmeghatározóbb országa szinte a kezdetektől fogva saját problémájaként kezeli az ukrán válságot - mondta Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete egy decemberi interjúban. Ennek is köszönhető, hogy a lengyelek élen járnak a hadseregfejlesztésben, és Ewa Kopacz kormánya már 2016-ra beütemezte a NATO azon elvárását, hogy tagállamai a GDP 2%-ára emeljék a hadi kiadásokat. Tomasz Siemoniak Rigában, az EU nemzetvédelmi minisztereinek február 18-i találkozóján hangsúlyozta a NATO-EU együttműködés szükségességét, valamint kiemelte, hogy a Visegrádi Együttműködés tagjainak fokozott szerepvállalására is szükség van. 

2015. február 22., vasárnap

A Visegrádi Csoport elutasítja Orbán politikáját





Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét vegyes érzelmekkel fogadta Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök asszony február 19-én Varsóban, ahol a két állam vezetője őszinte, de nehéz tárgyalást folytatott le országaik kapcsolatáról.

Orbán Viktor lengyelországi látogatása február 19-én csalódásnak bizonyult. Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök asszony a találkozó során többször hangsúlyozta, hogy Lengyelország és Magyarország közös múlttal rendelkeznek, amelyben jelentős hangsúlyt kell kapnia a Visegrádi Csoportnak, valamint az európai közösség egységeknek, és az agresszió elítélésének. Az 1956-os eseményekhez hasonlította az ukrán területen történteket, és felhívta a miniszterelnök figyelmét, hogy mindkét ország vesztese azon eseményeknek, ahol az erő veszi át a nemzetközi jog helyét. Orbán Viktor megerősítette a két ország közt fennálló régi, baráti viszonyt. „Magyarország és Lengyelország mindig támogatták egymást, és mindig támogatták a szabadságot” – mondta a magyar miniszterelnök. Emellett hozzátette, hogy támogatja a Minszki Memorandumot, mely garantálja az állandó fegyverszünetet a térségben.

A kétes fogadtatás és a megrovó szavak mögött az ukrán-orosz konfliktus áll, melynek szálai ma már egész Európát átszövik. Lengyelország, mely eddig a Visegrádi négyek közül, sőt egész Európában Magyarország legjelentősebb stratégiai szövetségese volt, mára eltávolodott az országtól, és nyíltan elítéli Orbán Viktor politikáját, aki ugyanis Vlagyimir Putyin orosz kormányfő budapesti látogatása után két nappal érkezett Varsóba. Miután Putyinnal tárgyalásokat folytatott egy, a Magyarország gázellátását biztosító megállapodásról, Varsóba utazott, ahol szerette volna az Európai Unió számára világossá tenni, hogy Oroszországgal való szoros viszonya nem jelenti azt, hogy hátat fordítana Nyugat-Európának. Ez fiaskónak bizonyult, ugyanis korábbi szövetségese, Jaroslaw Kaczynski, volt lengyel miniszterelnök nem volt hajlandó fogadni őt, azzal az indokkal, hogy " hátba szúrta az Európai Uniót és Lengyelországot".

Az oroszok által való Krím-félsziget megszállása óta Nyugat-Európa egységesen elítélte Oroszország cselekedetét, és elítéli most is a Kelet-Ukrajnában kialakult háborús helyzet miatt. Ezért az Európai Unió tagállamai kritikusan szemlélik Orbán Viktor külpolitikáját, hiszen az annektáló elleni gazdasági szankciók megújításához az Unió mind a 28 tagjának támogatása szükséges lenne. Így a nyugat nem nézi jó szemmel, hogy Orbán Viktor és kormánya szoros, gazdasági kapcsolaton alapuló viszonyt ápol azzal az Oroszországgal, akit ők gazdasági szankciókkal sújtanának.
Sources: