A következő címkéjű bejegyzések mutatása: EU. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: EU. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. március 11., szerda

Folytatódik a lengyel reálpolitika

Következetesen kitartva elvei mellett, Lengyelország tovább erősítette Ukrajna támogatása iránti elköteleződését. Ennek legfőbb jele a 2015. március 5-én aláírt lengyel-ukrán biztonságpolitikai együttműködési megállapodás. Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök asszony és Olekszandr Turcsinov az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NSDC) vezetője azonban további egyezményekről is tárgyaltak. Az Oroszország ellen bevezetett szankciók jövőjéről ugyanakkor Barack Obama és Donald Tusk folytatott eszmecserét.

Olekszandr Turcsinov kétnapos varsói látogatása során még szorosabbá fűződtek az ukrán válság következtében megerősödő lengyel-ukrán gazdasági és politikai kapcsolatok. A protokolláris megállapodást lengyel részről Stanislaw Koziej, a lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal (BBN) főnöke írta alá. A dokumentumban a felek kinyilvánították együttműködési szándékukat a térségben jelen lévő biztonsági veszélyekkel kapcsolatban, illetve a biztonsági és védelmi kérdések esetében kooperációra való törekvésüket is kihangsúlyozták. Az ezt követő vezetői találkozók során szó volt többek között az EU-Ukrajna kapcsolatokról, két- és többoldalú katonai együttműködési szerződések létrehozásáról, illetve a 2009 óta alakuló lengyel-litván-ukrán dandár megvalósításáról.

Ewa Kopacz miniszterelnök asszony biztosította az NSDC vezetőjét Ukrajna további támogatásáról, elsősorban a reformfolyamatok területén, a stabilitás mielőbbi megteremtése érdekében. Mindezt a még januárban odaígért 100 millió eurós kölcsön biztosításával, illetve a NATO Ukrajnáért indított projektjében (Vagyonkezelő Alap) való lengyel részvétellel is megerősítették.

Mindeközben sorra zajlanak a találkozók, melyek célja a harmadik minszki fegyverszüneti egyezmény betartásának elősegítése. A lengyel álláspont továbbra is a biztonsági érdekek előtérbe helyezése, így az ország nem hátrál meg a további szankciók bevezetése, illetve a meglévők erősítése elől sem. Sőt, egyenesen támogatja azokat. Bár március 9-i, washingtoni látogatása során Donald Tusk egykori lengyel kormányfő az Európai Tanács elnökeként tárgyalt Barack Obama amerikai elnökkel, álláspontja, miszerint Európának a szankciók tekintetében egységesen kell kiállnia Oroszországgal szemben, egybevág a lengyel kormány véleményével. A találkozón Tusk hangot adott azon véleményének is, mely szerint Oroszország célja elválasztani Európát és az Egyesült Államokat egymástól, így külön kiemelte a két kontinens közötti, egyre szorosabb gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok jelentőségét, melyet az alakuló TTIP szerződés is bizonyít. Abban Obama elnök is egyetértett, hogy az Oroszországgal szembeni egységes kiállás kulcsfontosságú a szankciók tekintetében.

A további gazdasági szankciók bevezetése, vagy az eddigiek erősítése azonban még várat magára, hiszen Angela Merkel és Francoise Hollande egyelőre azon dolgoznak, hogy a felek betartsák a törékeny fegyverszüneti egyezményben foglaltakat. A NATO szövetséges országok nagyköveteinek március 11-i találkozóján  is egyetértés született arról, hogy a fegyverszüneti megállapodás feltétlen betartására van szükség a stabilitáshoz. A szankciók a válság további eszkalálódása esetén kerülnek majd újra terítékre. 

Források:

2015. február 24., kedd

Ukrán válság lengyel szemüvegen keresztül

Lengyelországot súlyos döntéshelyzet elé állította az ukrán válság: gazdasági és biztonsági érdekek között kénytelen választani. Az európai integrációt erősíteni kívánó, az önálló európai hadsereg felállítását szorgalmazó ország azonban döntött: kész feladni gazdasági érdekeit egy stabil, biztonságos Európáért. Ennek érdekében, amennyiben szükséges, megfontolná az Ukrajna számára történő fegyverszállítást is - jelentette be a lengyel nemzetvédelmi miniszter, Tomasz Siemoniak. 

Lengyelország sokáig tűrte, hogy marionett bábuként játsszanak vele, a rendszerváltás óta azonban minden erejével azon van, hogy egy erős, stabil, regionálisan meghatározó szerepet betöltő állam legyen. Ennek érdekében 1989 óta a mindenkori kormány magáévá tette a folytonosság és következetesség politikáját, az emberi jogok és demokrácia védelmét, valamint a racionális érdekpolitizálást. Többek között ennek köszönhetően tudta az ország nagyobb károk nélkül átvészelni a 2008-as gazdasági válságot, illetve így tudott a Visegrádi Együttműködés éllovasává válni. 

Az ukrán válság azonban a lengyeleket is megrendítette. A Donald Tusk kormánya alatt normalizálódni látszó lengyel-orosz kapcsolatok újabb negatív fordulatot vettek, hiszen Lengyelország elítéli az orosz agressziót, és egyértelműen az Egyesült Államok szövetségese a kialakult hidegháborús helyzetben. Teszi ezt annak ellenére, hogy az EU szankciók következtében létrehozott orosz ellen-embargó súlyosan érintette a lengyel gazdaságot, hiszen új felvevőpiacot kellett keresni elsősorban a lengyel alma számára. A 2014 októbere óta kormányzó Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök asszony éppen a gazdaságra nehezedő problémák miatt külön hangsúlyt fektet a szankciók által sújtott vállalatok és gazdasági szereplők támogatására. Ennek érdekében 2015. február 1-én életbe lépett az ún. Anti-crisis Act - olvasható a hivatalos lengyel kormányoldalon

Lengyelország nem csak a további gazdasági szankciók támogatásával és Ukrajna esetleges felfegyverzésével fejezi ki az orosz agresszió elítélését. Bronislaw Komorowski lengyel államfő szimbolikusan is kifejezte az ukrán néppel való együttérzését és az őket érintő lengyel támogatást, amikor Kijevbe utazott a február 20-i "Mennyei Százak" (a tiltakozás során elhunytak) emléknapjának nyilvánított  megemlékezésre. 

A régió legmeghatározóbb országa szinte a kezdetektől fogva saját problémájaként kezeli az ukrán válságot - mondta Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete egy decemberi interjúban. Ennek is köszönhető, hogy a lengyelek élen járnak a hadseregfejlesztésben, és Ewa Kopacz kormánya már 2016-ra beütemezte a NATO azon elvárását, hogy tagállamai a GDP 2%-ára emeljék a hadi kiadásokat. Tomasz Siemoniak Rigában, az EU nemzetvédelmi minisztereinek február 18-i találkozóján hangsúlyozta a NATO-EU együttműködés szükségességét, valamint kiemelte, hogy a Visegrádi Együttműködés tagjainak fokozott szerepvállalására is szükség van.