Hírfigyelés_Vedomosti.ru

1.      2015. március 30. 23:34.

1.1.Gazdaság: „Szecsin, Jakunyin és Miller fizetése titokban marad”

Az állami cégek számára (jogilag) engedélyezték, hogy ne kelljen információt szolgáltatniuk vezetőik jövedelméről.

1.2.Üzlet: „Az Aeroflot megkezdte személyzetének leépítését”

Az elbocsátás nem a pilótákat, hanem az üzemi dolgozók 10 %-t érinti. (Vitaly Savelyev beszélt erről a Россия 24 egy műsorában.)

1.3.Üzlet: „A Gazprom 1 mrd. $-t fizetett az európai partnereknek a Déli Áramlat 50%-ért”

A szakértők szerint a cégnek az új projektben fontos megőriznie jó magatartását.

2014 decemberében 56,1 mrd. rubelt (~1mrd. $) fizetett a Gazprom a South Stream Transport B.V.-nek, amelycégnek a Déli Áramlat tengeralatti részeinek építését kellett volna elvégeznie. A Gazprom csak azután fizet a cégnek, ha az megkezdi a vezeték kiépítését Bulgárián keresztül, illetve ha lesznek csövek Törökországon keresztülívelve is.  

2.      2015. március 31. 15:00

2.1.Üzlet: „Luzskov a kalinyingrádi régióban termel hajdinakását”

Ennek érdekében 11 millió rubel értékben vásárolt felszerelést. A régió kormányzója megkérte, hogy ne exportálja a gabonát, hanem a régióban kerüljön feldolgozásra.

2.2.előző napi gazd. - „Szecsin, Jakunyin és Miller fizetése titokban marad”

2.3. Ipar: A Norilsk Nickel Group kész 500 millió dollárt fizetni a részvény visszavásárlásért”

Vlagyimir Potanyin szerint a cég alábecsülte az összeget, mivel folyó áron számítva ez kb. 1,7% részvényre elegendő.

3.      2015. április 1. 13:54

3.1. Üzlet: „A Rosznyefty közölte, hogy rendbe hoz minden vitát a Yukossal”

A Yukos megerősítette a bejelentést, de emlékeztetett arra, hogy ez nem érinti az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott döntést az Oroszország által kifizetendő kompenzációról. A bejelentés hatására Moszkvában 2,5%-ot, Londonban 2,7%-ot nőttek a Rosznyeft részvények.

3.2. Üzlet: „A befektető Seppo Remes számára betiltották az Oroszországba való beutazást”

Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata megtiltotta a beutazást a finn top-menedzser számára. S. R. 22-től majdnem 60 éves koráig lakott Oroszországban.

4.      2015. április 2. 15:46

4.1. Üzlet: „Az Exxon Mobile keresetet nyújtott be Oroszország ellen a Stockholmi döntőbíróságnál”

…az 500 millió dolláros, Sakahlin-1 projektben való ÁFA túlfizetése miatt, mivel Oroszországban 35%-ról 20%-ra esett az ÁFA mértéke.

             4.3.  kereskedelem/vállalkozás: „A bankok funkciókat kell hogy átadjanak az ASV-nek”

Az ASV (ACB) –nek több funkciót kell betöltenie ezentúl, mondta Alekszej Mojszejv, orosz pénzügyminiszter.

5.      2015. április 3. 16:40

5.1.Üzlet: „Eduard Khudainatov Igor szecsin nyomában”

Hiszen szintén részesült az állami jóléti alapból cége, a Független Olajtársaság (NNK) révén – a Gazdaságügyi Minisztérium beleegyezésével – 78,1 mrd. rubellel.

5.2.Pénzügy: „Jobb és rosszabb beruházások - lakónegyed”

A veszteséges és nyereséges beruházások áttekintése 2015 januárjától márciusáig.

5.3.Politika: „A Duma lenullázta a kormányzók meghatalmazásának időtartamát”

A számolás a 2012-es kormányzói választásokig nyúlik vissza. Emellett a kormányzók jogait is kiegyenlítették.

6.      2015. április 4. 15:56

6.1.Üzlet: „Az SC Johnson az ukrán Mister Muscle importálását más országból helyettesíti”

A politikai szituációra hivatkozva… .

6.2.Technológia: „Az interneten való előzetes kiszivárgás miatt felfüggesztették a munkát a törvénytervezet felett”

6.3.Üzlet: „Nyikolaj Patrusev fia fog irányítani részprojekteket a Gazprom Nyefty-nél ”

Andrej Patrusev Vlagyimir Putyintól kitüntetést kapott a Rosznyefty-nél végzett munkája miatt. („шельфовыми”?)

7.      2015. április 5. 9:57

7.1.Üzlet: előző napi SC JOhnson-os

7.2.Technológia: „Importkiváltó szoftver”

A távközlési és tömegkommunikációs miniszter Nyikolaj Nyikiforov Medvegyev előtt ismertette tervét.

8.      2015. április 6. 8:25

8.1.Gazd: „A kormány fokozza a kontrollt az állami cégek felett”

Egyes hivatalnokok, akiket magasról támogatnak, ugyanis nemcsak tagjai, de egyenesen vezetői lesznek az igazgatói tanácsnak.

8.2.Действующие лица (érvényes személy)

„Minket előnytelen megvesztegetni.” „Nincs túl sok lakás Moszkvában és Péterváron” – mondta Vyacheslav Zarenkov. (Etalon cég vezetője).

8.3.NYomozás/kivizsgálás

A TC Admiral tulajdonosának (Alekszej Szemin) letartóztatásáról. 400 ingatlanja van Oroszországban, ő maga mégis Franciaországban tartózkodik.

9.      2015. április 7. 8:56

9.1.Pénzügy: „Orosz értékelés – a Sperbank megbízhatósága 50 kopekkel felbecsülve”

Orosz állami értékelés.

9.2.Üzlet: „Az UC Rusal vezette a megbeszélést a Sperbank hitelek változó feltételeiről - 4,6 mrd. dollárra ”

A cég a kamatláb csökkentését és a visszafizetés meghosszabbítását akarja elérni à változást akar.

9.3.Technológia: „Orosz posta – először 2015-ben lett igazán tisztán nyereséges  ”

1,2 mrd. rubel a 2014-es tiszta nyeresége, míg a korábbi években a normál a 24 milliós nyereség volt.

10.   2015. április 8. 15:11

10.1.    Autó: „ Márciusra az új gépjárművek eladása visszaesett 42,5%-ra”

10.2.    Gazd: „Alekszej Uljukajev – a recesszió Oroszországban nem több, mint negyed évvel húzódik el ”

A rubel árfolyam visszatért az alapvető értékéhez; a 2015-ös GDP csökkenés nem haladja meg a 3%-t.

10.3.    Pü: „Az euró árfolyama 58 rubelnél alacsonyabb, míg a dolláré 54 rubel alatti”

A dollár értéke 12,8%-t, míg az euróé 9,7%-t esett.

11.  2015. április 9. 10:49

11.1.    PÜ.: „A bankok nem kapják meg az összes pénzt – ígéri az állam”

A Központi Bank nyereségéből 100 mrd. rubelt légi fejlesztésekre, 30 mrd. rubelt pedig más célokra csoportosítanak el.

11.2.    "személy" - „Ma éppúgy van provokáció”

Andrej Kalinyovszkij  - Oroszország távlati perspektívájáról.

11.3.    Politika: „Krím panaszkodik az Emberi Jogok Európai Bíróságánál az orosz állampolgárság erőszakos odaítélése miatt ”

Az orosz állampolgárság bevezetése – megfoszt a nemzetközi jogi védelemtől. Nem minden krími lakos vette fel az orosz állampolgárságot saját akaratából. 

12.   2015. április 10. 10:30

12.1.    Üzlet: „Az Európai Bíróság kivárná a Rosznyeft ügyben a bírósági kereseti döntést”

Addig is analitikusan átvizsgálja más orosz cégek korábbi kereseteit, melyeket sújtanak a szankciók (pl. Gaszprom Nyefty, Sperbank)

12.2.    Pü: „A Központi Bank kitalálta, hogyan lehet csökkenteni a jelzáloghitel átstrukturálása miatt a bankoknak okozott károkat ”

A károkat nem lehet egyszerre elhárítani, hanem részletekben a hitel futamideje alatt.

13.   2015. április 13. 7:45

13.1.    Gazd: „A Gazdaságfejlesztési Minisztérium arra törekszik, hogy csökkentse az állami cégek fogyasztását”

Javasolt a természetes monopóliumoknál ebben az évben az adminisztrációs és vezetői kiadásokat 25%-ra csökkenteni.

13.2.    „személy” – Alekszandr Novak – orosz energiaügyi miniszter

„Nem szeretnénk kimenekülni egy adott országból, majd hirtelen egy másikból is.”  - újabb olajvállalati adó.

13.3.    Nyomozás – „A leghíresebb korrupciós botrány Brazíliában egy vidéki államügyészhez köthető”

A Petrobas olajvállalat kára 2 mrd. dollár körüli - Paulo Roberto Costa.

14.   2015. április 14. 13:46

14.1.    Gazd: „A Pénzügyminisztérium készül az olcsóbb olajár idejére (következményeire)”

„A nyugdíjakat emelni kell, de a büdzsé csökken” – mondta Anton Siluanov.

14.2.    Ingatlan: „Ashot Egiazaryan bírósági keresete miatt Suleyman Kerimov aktívái befagyasztódtak”

Ha a ciprusi törvényszék nem erősíti meg a döntést, Suleymannak nem kell nyugtalankodnia, máskülönben a Polyus Gold és az Anzsi („Анжи”) futball csapat aktíváira vonatkozik a kereset.

14.3.    Tech: „ Az Apple csökkentette a legújabb modell árait”

A cég döntését a rubel erősödésével magyarázta a 9-10%-os csökkentést. A 6 16GB modell ára így 54ezer rubel helyett 49ezer (~265.500Ft), míg a 6 64GB ára 62 ezer helyett 56ezer rubel (~303.000Ft).

Folytatódik a lengyel reálpolitika

Következetesen kitartva elvei mellett, Lengyelország tovább erősítette Ukrajna támogatása iránti elköteleződését. Ennek legfőbb jele a 2015. március 5-én aláírt lengyel-ukrán biztonságpolitikai együttműködési megállapodás. Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök asszony és Olekszandr Turcsinov az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NSDC) vezetője azonban további egyezményekről is tárgyaltak. Az Oroszország ellen bevezetett szankciók jövőjéről ugyanakkor Barack Obama és Donald Tusk folytatott eszmecserét.

Olekszandr Turcsinov kétnapos varsói látogatása során még szorosabbá fűződtek az ukrán válság következtében megerősödő lengyel-ukrán gazdasági és politikai kapcsolatok. A protokolláris megállapodást lengyel részről Stanislaw Koziej, a lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal (BBN) főnöke írta alá. A dokumentumban a felek kinyilvánították együttműködési szándékukat a térségben jelen lévő biztonsági veszélyekkel kapcsolatban, illetve a biztonsági és védelmi kérdések esetében kooperációra való törekvésüket is kihangsúlyozták. Az ezt követő vezetői találkozók során szó volt többek között az EU-Ukrajna kapcsolatokról, két- és többoldalú katonai együttműködési szerződések létrehozásáról, illetve a 2009 óta alakuló lengyel-litván-ukrán dandár megvalósításáról.

Ewa Kopacz miniszterelnök asszony biztosította az NSDC vezetőjét Ukrajna további támogatásáról, elsősorban a reformfolyamatok területén, a stabilitás mielőbbi megteremtése érdekében. Mindezt a még januárban odaígért 100 millió eurós kölcsön biztosításával, illetve a NATO Ukrajnáért indított projektjében (Vagyonkezelő Alap) való lengyel részvétellel is megerősítették.

Mindeközben sorra zajlanak a találkozók, melyek célja a harmadik minszki fegyverszüneti egyezmény betartásának elősegítése. A lengyel álláspont továbbra is a biztonsági érdekek előtérbe helyezése, így az ország nem hátrál meg a további szankciók bevezetése, illetve a meglévők erősítése elől sem. Sőt, egyenesen támogatja azokat. Bár március 9-i, washingtoni látogatása során Donald Tusk egykori lengyel kormányfő az Európai Tanács elnökeként tárgyalt Barack Obama amerikai elnökkel, álláspontja, miszerint Európának a szankciók tekintetében egységesen kell kiállnia Oroszországgal szemben, egybevág a lengyel kormány véleményével. A találkozón Tusk hangot adott azon véleményének is, mely szerint Oroszország célja elválasztani Európát és az Egyesült Államokat egymástól, így külön kiemelte a két kontinens közötti, egyre szorosabb gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok jelentőségét, melyet az alakuló TTIP szerződés is bizonyít. Abban Obama elnök is egyetértett, hogy az Oroszországgal szembeni egységes kiállás kulcsfontosságú a szankciók tekintetében.

A további gazdasági szankciók bevezetése, vagy az eddigiek erősítése azonban még várat magára, hiszen Angela Merkel és Francoise Hollande egyelőre azon dolgoznak, hogy a felek betartsák a törékeny fegyverszüneti egyezményben foglaltakat. A NATO szövetséges országok nagyköveteinek március 11-i találkozóján  is egyetértés született arról, hogy a fegyverszüneti megállapodás feltétlen betartására van szükség a stabilitáshoz. A szankciók a válság további eszkalálódása esetén kerülnek majd újra terítékre. 

Források:

https://www.premier.gov.pl/en/news/news/meeting-between-prime-minister-ewa-kopacz-and-oleksandr-turchynov.html

http://www.nato.int/cps/en/natolive/topics_50082.htm

http://www.bloomberg.com/news/articles/2015-03-09/obama-tusk-call-for-u-s-eu-unity-on-sanctions-against-russia

http://www.euractiv.com/sections/global-europe/tusk-obama-russia-trying-divide-us-312758

http://www.president.pl/en/news/news/art,791,komorowski-and-biden-discuss-ukraine-and-polish-us-relations.html

http://www.nato.int/cps/en/natohq/news_118114.htm

A medve és a farkas – avagy a Putyin-Erdogan páros

Az utóbbi hónapokban a Déli Áramlat gázvezetékkel kapcsolatos módosítások borzolták a kedélyeket Európa szerte. Vlagyimir Putyin úgy tűnik új barátra talált Recep Tayyip Erdogan török államfő személyében. Vajon a személyes szimpátia, vagy a nemzeti érdek, esetleg a kettő együtt áll az orosz medve és a török farkas együttműködésének hátterében?

            Törökország és Oroszország kapcsolata igen ellentmondásos az utóbbi időben. Ankara NATO tagként hivatalosan elítéli az orosz beavatkozást Ukrajnában, Kijev területi integritása mellett foglal állást. Nem csupán Ukrajna okán került sor kenyértörésre a két ország között. A szíriai konfliktus kapcsán a két fél ellentétes nézeteket képvisel. Míg Putyin szövetségese a szíriai kormányerőknek, és jó viszonyt ápol Bassar al-Aszaddal, addig Erdogan a szír vezető egyik legnagyobb ellenlábasa. Kérdéses, hogy az ily módon terhelt viszony hogyan is fordulhatott jóra az utóbbi időben.

            Tavaly tavasszal jelentette be az orosz államfő, hogy a Déli Áramlat gázvezeték tervezett útvonalát megváltoztatja. A döntés sokk-ként érte az európai vezetőket Míg az orosz gázt Ukrajnát kikerülve eredetileg Bulgárián keresztül vezették volna az Európai Unió területére, addig a módosított útvonal Bulgária helyett Törökországon át ívelne. A döntést figyelembe véve nem meglepő, hogy Törökország nem hajlandó csatlakozni az Unió által Oroszországra kivetett szankciókhoz. Emellett Putyin hat százalékos gázár csökkentést ajánlott a törököknek, így téve még csábítóbbá a velük való együttműködést. Ha a gázzal kapcsolatos adatok nem lennének elegek, a képet színesíti, hogy Oroszország fogja építeni Törökország első nukleáris erőművét, mely újabb húsz milliárd dolláros beruházást jelent.

           

  A Guardian áldozott egy cikket Putyin és Erdogan személyiségének vizsgálatára. Az újság kiemeli, hogy mindkét elnök a hatvanas évei elején járó, a politikai életben nagy múlttal rendelkező, erőskezű egyéniségek. Putyin 1999, míg Erdogan 2002 óta játszik kiemelkedő szerepet országaik kormányzásában. Mindketten átéltek már komolyabb megmozdulásokat, tüntetéseket személyük ellen, mégis a mai napig sikerült megőrizni hatalmukat. Mindkét elnök vezetési stílusát a nacionalizmus illetve az antiliberális tradícionalizmus jellemzi. Putyin és Erdogan is az erős nemzeti érzésre apellálva szereznek újabb híveket. Emellett mindketten hajlamosak összeesküvés elméletekben hinni, politikai ellenfeleik támogatásával vádolni elsősorban a Nyugatot.

A vezetők személyisége mellett a két ország között is felfedezhetőek a hasonlóságok. Oroszország és Törökország aránylag fiatal államnak tekinthetők, melyek egy-egy birodalom maradványai. Mind Oroszországra, mind Törökországra jellemző az erős központi hatalom jelenléte, az ellenzék működésének korlátozása, illetve a média és internet feletti állami kontroll. A társadalom nagy részének igénye van a Putyin és Erdogan által megtestesített, a birodalmi múlt vezetőire emlékeztető erőskezű vezetőkre.

A fentieket figyelembe véve a Putyin –Erdogan páros kapcsolata világos. A két vezető rájött, hogy saját nemzetük érdekeit nem a Nyugattal való harmonikus viszony által érvényesíthetik. Mind Putyin, mind Erdogan hatalmának alapja a nacionalizmus illetve a gazdasági siker. Így tehát hiába képviselnek különböző nézeteket az ukrán válság vagy Szíria kapcsán, a két vezető felismerte, hogy a két ország gazdasági kapcsolatainak feláldozásáért túlságosan nagy árat kellene fizetni.

Források:

http://www.theguardian.com/commentisfree/2014/oct/29/europe-two-angry-men-west-vladimir-putin-recep-tayyib-erdogan-russia-turkey

http://www.todayszaman.com/anasayfa_putin-erdogan-is-a-man-of-strong-character_367328.html

http://www.hurriyetdailynews.com/i-am-fed-up-with-the-bulgarians-putin-tells-erdogan-.aspx?pageID=238&nID=75182&NewsCatID=510

http://www.hurriyetdailynews.com/russia-does-not-keep-its-promises-over-crimea-turkey.aspx?pageID=238&nID=76928&NewsCatID=510

           

Nagy szavak és politikai passzivitás - avagy Törökország az ukrán válság kapcsán

Törökország, mint nagyhatalmi pozícióra áhítozó állam, nem maradhat ki az orosz-ukrán konfliktus elemzéséből. Az ország bár hivatalosan elítéli az orosz agressziót, úgy látszik érdemben nem cselekszik eszerint. Az utóbbi időben az orosz-török gazdasági kapcsolatok szárnyalásának lehetünk tanúi.

Törökország állásfoglalása az ukrajnai konfliktus kapcsán igen ellentmondásos. Mivel mind Oroszország, mind Ukrajna, mind Törökország partjait mossa a Fekete-tenger, így az ukrán válság érzékenyen érinti Ankarát. A török vezetés jelenlegi külpolitikáját a nagy szavak, és a politikai passzivitás kettőssége jellemzi.

Ankara kétségkívül nehéz helyzetben van. Az ország 1952 óta oszlopos tagja a NATO-nak. Törökország csatlakozásának egyik indoka éppen az orosz közelség fenyegetésként való értékelése volt, ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük a két ország birodalmi múltját. Ugyanakkor Oroszország a modern Törökország meghatározó kereskedelmi partnere. Moszkva a török gazdaság második legnagyobb aktora Németország után. Ankara összimportjának legnagyobb része, több mint 13 százaléka származik Moszkvától, ezzel az oroszok negyedik legfőbb exportfelvevő piaca. A nagyhatalmi pozícióra törekvő Ankara álláspontja tehát nem elhanyagolható az ukrán válság kapcsán.

Törökország igyekszik kiegyensúlyozott külpolitikát folytatni mind a két fél irányában. Természetesen mélyen elítéli az orosz agressziót, és Ukrajna területi integritásának sérthetetlensége mellett érvel. Hogy is tehetne másképp, hiszen Törökország szintén érintett a szeparatizmus kérdésében. A keleti tartományaiban élő kurdok az anyaországtól való elszakadásért, önálló államért küzdenek, így tehát evidens az ukrajnai-török párhuzam tükrében a török álláspont. A Krím-félsziget elcsatolása komoly konfliktusforrás a két ország között, hiszen a Krímben 300 000 tatár él, akik a türkmén népek családjába tartoznak. Ankara többször szót emelt a kisebbség helyzetének érdekében. Abdullah Gül egykori államfő és utódja, Recep Tayyip Erdogan is a diplomáciai út és a nemzetközi jog betartásának fontosságát hangsúlyozza lépten-nyomon. Azonban az ankarai vezetés hajlamos határozott fellépésre, nagy szavak hangoztatására a valós lépések megtétele nélkül. Az orosz-török gazdasági kapcsolatok tendenciáit vizsgálva az az érzés támad, hogy az ukrán válság valójában nem érinti a gyümölcsöző gazdasági kapcsolatokat. Sőt! Az Európai Unió szankciói és Putyint bíráló kirohanásai épphogy Ankara malmára hajtják a vizet.

Az ma már világos, hogy a Déli Áramlat gázvezeték az eredeti tervektől eltérő útvonalon fog megépülni. A vezeték eredetileg Oroszországból a Fekete-tenger alatt Bulgárián keresztül biztosítaná a gázellátást az Európai Unió számára. Ám a jelenlegi feszült EU-orosz viszony mérlegelése után az orosz fél inkább Törökországon át építené a vezetéket, ami természetesen jelentős beruházási lehetőségekkel kecsegteti a török félt. Arról nem is beszélve, hogy Putyin kedvezményes gázt is felajánlott az igencsak energia szűkében lévő Törökországnak.

Nos, krími tatárok, ukrajnai egység és nemzetközi jog sárba tiprása ide vagy oda, Erdogan hatalmának alapja a rendkívüli ütemben fejlődő gazdaság. Ameddig az államfő képes fenntartani a török gazdaság erősödését, sikerül általánosan emelnie a török életszínvonalat, nem kell félnie hatalma elvesztésétől. A jelenlegi helyzetet elnézve úgy látszik, az olcsó orosz gáz varázslatos mágiával rendelkezik, mely képes elfeledtetni bármilyen politikai szembenállást.


Forrás:
http://www.reuters.com/article/2014/12/02/us-russia-europe-pipeline-idUSKCN0JG0BU20141202
http://www.turkishweekly.net/columnist/3857/the-ukraine-crisis-a-view-from-turkey.html
http://www.todayszaman.com/diplomacy_turkey-treading-carefully-in-ukraine-crisis_341522.html
http://www.todayszaman.com/business_ankara-says-russias-south-stream-pipeline-could-run-to-turkey_344844.html
http://carnegie.ru/eurasiaoutlook/?fa=59069