Németország odaüt, ahol a legjobban fáj, de nem teljes erőből

Az elmúlt hónapokban az Európai Unió és köztük Németország, további szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben, annak expanziós külpolitikája és a Krím-félsziget annektálása miatt. Bár ezen szankciók hosszú távon komoly károkat okozhatnak az Orosz Föderációnak, de vitális gazdasági érdekeket nem sértenek, hogy ezek tényleg kemény ütések lesznek Oroszország számára, vagy csak atyai pofonok, az nagyrészt Németországon múlik.

Németország és Oroszországot már a második világháború óta különös kapcsolat jellemzi. Az akkori kölcsönös pusztítás, majd a hidegháború utáni német nyitás megalapozta a két állam közti szoros kapcsolatot. A Gerhard Schröder vezette gazdasági segítségnyújtás az orosz gazdaság és társadalom modernizálásáért, illetve a Dimitrij Medvegyev személyében megtestesülő modern Oroszország, egy hosszú távú virágzó kapcsolatot sugallt. Azonban ezen pozitív várakozások hamar szertefoszlottak, amikor 2012-ben Vlagyimir Putyin ismét elnök lett, ezzel folytatva az autoriter rendszer építését, egyértelművé téve, hogy Medvegyev csupán báb volt Putyin kezében. A kapcsolat további meredek lejtőn indult el az ukrajnai válsággal, mely során Oroszország elcsatolta a Krím-félszigetet.

Európa felveszi a kesztyűt

A terjeszkedő orosz külpolitika miatt, az Európai Unió – köztük Németország is – és az Egyesült Államok is a szankciós politikát látták a legcélravezetőbbnek. Azonban Angela Merkel német kancellár a
z azonnali szankciók helyett a diplomáciai tárgyalásokat preferálta, de azok eredménytelensége miatt, végül Berlin is a szankciók mellett tette le a voksát, a német belpolitikai érdekcsoportok szava ellenére.

Ezen szankciók orosz és krími politikus vagyonának befagyasztását és kitiltását, infrastrukturális beruházások tiltását a Krím-félszigeten, és a fekete-tengeri olaj- és gázfeltárási tevékenység tiltását jelentette. Továbbá Angela Merkel nem zárta ki a további szankciók lehetőségét, amennyiben Putyin továbbra sem hajlandó együttműködni.

Kemény horog vagy atyai pofon?

Noha az említett szankciók kevésnek tűnhetnek, világosan kell látni, hogy Németország és Oroszország között rendkívül szoros és fontos gazdasági kapcsolatok húzódnak, és az ezt érintő szankciók komoly károkat okozhatnak mindkét fél gazdaságában. A két állam közti kereskedelem körülbelül 77 milliárd eurót tesz ki, melyben a legfontosabb tételek a Németországba importált kőolaj és földgáz, illetve az Oroszországba exportált gépkocsik, vonatok és feldolgozott termékek, továbbá több mint 6000 német céget regisztráltak Oroszországban, amik több mint 20 milliárd eurót fektettek be az elmúlt években és további befektetéseket terveznek a következő években is.

A terjeszkedő és agresszív orosz külpolitika miatt nem zárhatók ki a további szankciók lehetősége, azonban a két állam közti szoros kapcsolatok miatt, nem valószínű, hogy vitális szektorokat érintenek, mivel az csorbítaná mindkét állam érdekeit.

Források:
http://www.foreignaffairs.com/articles/141018/mitchell-a-orenstein/get-ready-for-a-russo-german-europe
http://www.dw.de/germany-warns-against-tougher-sanctions-on-russia/a-18169784
http://www.spiegel.de/international/europe/germany-to-play-central-but-expensive-role-in-sanctions-against-russia-a-959019.html
http://www.spiegel.de/international/business/german-economy-hit-by-us-eu-sanctions-on-russia-a-982075.html
http://www.reuters.com/article/2014/11/28/us-ukraine-crisis-germany-sanctions-idUSKCN0JC18B20141128

Budapesti panoráma a "fagyos béke" fuvallatában

Budapesti panoráma a „fagyos béke” fuvallatában

Vlagyimir Putyin február tizenhetedikei magyarországi látogatása kapcsán végigfutott a hideg az Európai Unió hátán.

Orbán Viktor miniszterelnök meghívására érkezett az orosz elnök Budapestre, hogy öt dossziéból álló megállapodást hitelesítsenek. A gazdasági kapcsolatok megerősítését célzó programmal – melynek kulcseleme Magyarország gázellátására irányul – a miniszterelnök „híd” szerepet kíván kialakítani Berlin és Moszkva között, melynek egyik tartópillére a kedden lezajlott egyeztetés lenne.

Az ellenzők

A német kancellár erősen elutasítja Magyarország keleti nyitását, ugyanis az Oroszország ellen irányuló, Európai Uniós gazdasági szankciókat követően, elsősorban diplomáciai úton kívánja rendezni az ukrán válságot.

Szintén ellenszenvet szül a lengyel kormánykörökben Magyarország kelet felé fordulása, melyről a Varsóba látogató Orbán Viktornak, Ewa Kopacz miniszterelnök számolt be.

Az Európai Unió vezető állama és a Visegrádi Négyek partnerországa egyaránt a magyar önálló politikát bírálja, ami a közösségi kereteken túllépve folytat személyes érdekeket szolgáló tárgyalásokat.

Az alternatívát kínálók

Harlem Désir, francia Európa-ügyi államtitkárral tartott megbeszélést a Miniszterelnökség EU-ügyekért felelős Takács Szabolcs az energiaunió és a Jean-Claude Juncker beruházási program lehetőségeiről. A magyar államtitkár mindenképpen a francia gazdasági kapcsolatok megerősítésére törekszik.

Az Európai Unió országai nem kimondottan Putyin európai határátkelésébe borzongtak bele, hanem leginkább abba, hogy az ukrán válságot élesen közelebb hozta ez a látogatás, és valóban hidat emelt az Európai Erőd irányába.

Két tűz között Kelet-Ukrajnában, avagy meddig terjed a civilek védelme?

A kelet-ukrajnai konfliktus legfontosabb rendezésre váró kérdését nem a határvonalak meghúzása mentén, továbbá nem is a kiszabott gazdasági szankciók hatása körül kell keresni, hanem a konfliktusban érintett régió lakosságának megfelelő védelmében.

Bombatámadás után Kelet-Ukrajnában / Forrás

A 2013 novemberében, a Majdan téri tüntetéssel induló, majd az időközben fokozatosan polgárháborúvá eszkalálódott konfliktusban becslések szerint a halottak száma meghaladja az ötezer, míg a sebesülteké a tízezer főt. A lakhelyüket elhagyni kényszerülő menekültek pedig óvatos becslések szerint is jóval az egymilliós lélektani határ fölött vannak– derül ki az ENSZ Emberi Jogi Főbizottságának nemrég kiadott közleményéből. 

A konfliktus szempontjából legvéresebb, a január közepére eső időszakában naponta átlagosan 29 ember vesztette életét, amelyet a felek közötti megegyezés hiánya, illetve az állandó bizonytalanság csak tovább mélyített. A 2014. szeptember 5-én Minszkben megkötött, de csupán néhány napig életben lévő tűzszünetet végül egy maratoni tárgyalássorozat végén, idén február 12-én váltotta fel egy új, egyelőre tartósabbnak tűnő megállapodás.

A Majdan téri atrocitások

A civilekkel szembeni, erőszakos fellépés legelső motívumát az éppen egy éves, a Majdan téren történt rendőrségi fellépések jelentették.  A tavaly februári tüntetésekben legalább 18 rendőr, valamint több mint száz civil vesztette életét. Őket hívják más néven „Mennyei Százaknak”, akik tiszteletére Porosenko ukrán elnök állami ünnepnapnak nyilvánította február 20-át, ezzel megemlékezve az elesettek bátorságára és a demokrácia melletti kiállására.

A súlyos emberáldozatok mellett számos bejelentés érkezett rendőri túlkapásokról, az elfogott tüntetők börtönökben való kínzásáról és egyéb erőszakos bűncselekményekről a tüntetések ideje alatt. A főképp a Berkut (ukrán különleges védelmi erők, amit azóta a kormány feloszlatott) rohamrendőrei által elkövetett bűncselekmények kivizsgálása azonban csak igen nehezen halad előre. Ezt kiválóan tükrözi, hogy jelenleg mindössze két, alacsonyabb beosztású rendőr került vádőrizetbe, amely az elhunytak családja szerint a rendszer korruptságára és inkompetenciájára vezethető vissza.

"A probléma adott, ugyanis nem volt reform az ukrán bűnüldözési eljárásban. Legalább 15 ezer tisztségviselő vett részt a tüntetőkkel szembeni konfrontációban a Majdan téren. A legtöbb közülük még mindig nyugodtan végezheti a munkáját, amíg az eljárásban vagy nem vesznek részt, vagy megpróbálják gátolni azt." – nyilatkozta a The Telegraphnak Pavel Dikan, az áldozatok családjait képviselő ügyvéd.

A lakosság védelme?

Szeptemberben a felek „kvázi” tűzszünetet kötöttek, amely azonban gyakorlatban nem volt működőképes, ugyanis képtelen volt megadni azt a védelmi alapot a térségben élő civileknek, amit a háborús-, illetve az emberi jogi szerződések elméletben lefektetnek. A nemzetközi humanitárius jog kifejezetten tiltja a civil lakosság célpontba vételét, akiket lehetőség szerint megkülönböztetve, és az emberiesség elvei szerint meg kell kímélni a háború borzalmaitól.

A térségben az Európai Biztonsági és Együttműködés Szervezetének (EBESZ) több missziója is részt vesz -főképp speciális megfigyelési, határ ellenőrzési szerepkörben - és folyamatos visszajelzéseket küld a térség helyzetéről. Ezek alapján azonban hiába az ígéretek és a szerződések, mindeddig igen gyakoriak maradtak a kifejezetten sűrűn lakott városok elleni bombázások, jellemzően az olyan úgynevezett „Grad" rakétavetőkkel, amelyek pontatlanságához csak pusztításuk ereje mérhető.

Akcióban egy BM-21 Grad rakétavető Kelet-Ukrajnában
Forrás

Új remény?

Némi bizakodásra adhat okot, hogy a februári tűzszünet értelmében a szemben álló felek egy 11 pontból álló listát fogadtak el, amely értelmében többek között vállalják a nehéz fegyverek visszavonását az ütköző zónákból, engedélyezik a segélyek folyamatos beérkezését és visszaállítják a szociális és gazdasági kapcsolatokat az érintett területekkel. Azonban továbbra is érkeznek hírek fegyveres összetűzésekről és robbantásokról, amelyek vélhetően rendkívül megnehezítik a békés rendezés irányába tett bátortalan lépéseket.

Források:

http://foreignpolicy.com/2014/07/22/the-forgotten-victims-of-the-war-in-ukraine/

http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/europe/ukraine/11423858/Families-of-victims-in-Ukraine-massacre-slate-investigation-into-deaths.html

http://www.un.org/apps/news/story.asp?NewsID=49882#.VOnt1_mG8Wg

http://www.bbc.com/news/world-europe-31436513
http://www.osce.org/ukraine

A Visegrádi Csoport elutasítja Orbán politikáját

Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét vegyes érzelmekkel fogadta Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök asszony február 19-én Varsóban, ahol a két állam vezetője őszinte, de nehéz tárgyalást folytatott le országaik kapcsolatáról.

Orbán Viktor lengyelországi látogatása február 19-én csalódásnak bizonyult. Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök asszony a találkozó során többször hangsúlyozta, hogy Lengyelország és Magyarország közös múlttal rendelkeznek, amelyben jelentős hangsúlyt kell kapnia a Visegrádi Csoportnak, valamint az európai közösség egységeknek, és az agresszió elítélésének. Az 1956-os eseményekhez hasonlította az ukrán területen történteket, és felhívta a miniszterelnök figyelmét, hogy mindkét ország vesztese azon eseményeknek, ahol az erő veszi át a nemzetközi jog helyét. Orbán Viktor megerősítette a két ország közt fennálló régi, baráti viszonyt. „Magyarország és Lengyelország mindig támogatták egymást, és mindig támogatták a szabadságot” – mondta a magyar miniszterelnök. Emellett hozzátette, hogy támogatja a Minszki Memorandumot, mely garantálja az állandó fegyverszünetet a térségben.

A kétes fogadtatás és a megrovó szavak mögött az ukrán-orosz konfliktus áll, melynek szálai ma már egész Európát átszövik. Lengyelország, mely eddig a Visegrádi négyek közül, sőt egész Európában Magyarország legjelentősebb stratégiai szövetségese volt, mára eltávolodott az országtól, és nyíltan elítéli Orbán Viktor politikáját, aki ugyanis Vlagyimir Putyin orosz kormányfő budapesti látogatása után két nappal érkezett Varsóba. Miután Putyinnal tárgyalásokat folytatott egy, a Magyarország gázellátását biztosító megállapodásról, Varsóba utazott, ahol szerette volna az Európai Unió számára világossá tenni, hogy Oroszországgal való szoros viszonya nem jelenti azt, hogy hátat fordítana Nyugat-Európának. Ez fiaskónak bizonyult, ugyanis korábbi szövetségese, Jaroslaw Kaczynski, volt lengyel miniszterelnök nem volt hajlandó fogadni őt, azzal az indokkal, hogy " hátba szúrta az Európai Uniót és Lengyelországot".

Az oroszok által való Krím-félsziget megszállása óta Nyugat-Európa egységesen elítélte Oroszország cselekedetét, és elítéli most is a Kelet-Ukrajnában kialakult háborús helyzet miatt. Ezért az Európai Unió tagállamai kritikusan szemlélik Orbán Viktor külpolitikáját, hiszen az annektáló elleni gazdasági szankciók megújításához az Unió mind a 28 tagjának támogatása szükséges lenne. Így a nyugat nem nézi jó szemmel, hogy Orbán Viktor és kormánya szoros, gazdasági kapcsolaton alapuló viszonyt ápol azzal az Oroszországgal, akit ők gazdasági szankciókkal sújtanának.

Sources:

• http://abcnews.go.com/International/wireStory/polish-leader-holds-difficult-talks-hungarys-orban-29073107

•   http://www.bloomberg.com/news/articles/2015-02-19/hungary-s-orban-gets-cold-shoulder-in-poland-after-russian-deal

•  http://budapestbeacon.com/news-in-brief/mixed-reception-for-orban-in-warsaw-after-putin-visit-to-hungary/
• http://www.thenews.pl/1/10/Artykul/197620,Hungarian-PM-Orban-in-Warsaw

Az ukrán konfliktus és az autonómia törekvések

Az ukrán-orosz konfliktus során felmerültek bizonyos autonómia törekvések Ukrajnán belül. Ezek alatt nem csak az orosz kisebbség ügyét kell értenünk, hanem a magyarokat és ruszinokat, illetve a krími tatárságról se szabadna megfeledkeznünk. Ám milyen autonómia törekvések is vannak, és egyáltalán vannak e ilyenek?

A katonai beavatkozás is ezen a téma mentén történt, hiszen Putyin azon az elven vonult be a Krímre, hogy az orosz kisebbség jogait érvényesítsék, mivel bizonyos adatok szerint az orosz nemzetiségűek 60-65%-át teszik ki a lakosságnak A fenti számból kitűnik, hogy a félsziget nagy része orosz, ám nem szabad megfeledkeznünk a maradék 12% krími tatárról sem, tehát szembetűnik, hogy jelentős kisebbséget alkot az egyébként államalkotó ukrán nép (mindössze 24%). Így nézve a dolgokat már csak az volt a kérdés, hogy mikor is robbanhat ki bármi.  

A tatárok is autonómiát követelnek maguknak, szeretnék, hogy visszaállítsák a régi jogaikat. Követelik a régi megnevezések újbóli használatát, illetve az önigazgatási és egyéb szerveik elismerését. A szolidaritásáról Oleszandr Turcsinov biztosította őket.

 A kisebbségi kérdéseknél a tatárok mellett nem mehetünk el a kárpátaljai magyarok mellett sem. Ismert, hogy az 1991-es kárpátaljai népszavazáson az jött ki eredményként, hogy igény lenne egy autonóm körzet létrehozására, amelynek Beregszász lenne a központja (hasonló volt a Krím-félszigeten is, ám kettőt nem kellene összehasonlítani, hiszen Kárpátalja nem akart leválni Ukrajnától és visszatérni Magyarországhoz).

Kárpátalján nem csak magyarok élnek ám nagy számban, hanem ruszinok is. Az ő nagy részük is elkezdett ismét aktívabban foglalkozni az autonómia ügyével.

Ami ezeket az autonómiákat illeti, nagy várakozásoknak lehetünk tanúi, hiszen az új ukrán alkotmány valószínűleg nagyobb jogokat fog biztosítani a nemzeti kisebbségek, és a régiók számára. Ám ameddig ez nincs meg, várakozással tekinthetünk a fejleményekre…

források:

http://hungarian.ruvr.ru/2014_04_23/A-magyaroke-es-a-ruszinoke-lesz-Karpatalja-5013/

http://hungarian.ruvr.ru/2014_02_04/Karpatalja-autonomiaja-valosagga-valhat/

http://tokeslaszlo.eu/cikk/_kisebbsegi_jogok_ukrajnaban

http://www.origo.hu/nagyvilag/20140518-autonomiat-kovetelnek-a-krimi-tatarok.html

Kína új Selyem utat épít

Peking 21. századi geo-stratégiának középpontjában régmúlt idők selyem útjának újbóli megépítése áll, ezáltal próbál pozíciókat szerezni Eurázsiában.

Miközben Sir Halford Mackinder, Heartland elméletében a cári Oroszország Eurázsiai (hátország) expanziós politikájára hívja fel a nemzetközi közösség, kiemelten a nyugat figyelmét, addig napjainkban nem hunyhatunk szemet a kínai szándékok fölött sem, habár Peking a katonai expanzió helyett gazdasági és pénzügyi hatásgyakorlás révén teszi mindezt. Az új szárazföldi selyemútvonal esetében kiemelt jelentőséggel bír a vasút. Kínai Népköztársaság jelenleg vezető szerepet tölt be a gyorsvasúthálózatok építésében, amelyeket a szomszédos államokra is kiterjeszt. Korábban a több millió dolláros befektetések, vasút- és útvonalhálózatok, valamint gázvezetékek mind délre, azaz Közép-Ázsiába vezettek, ma már észak felé is tevékenyen építkeznek. Egyik fő célkitűzés a több, mint 7000 kilométeres Moszkvát és Pekinget összekötő autópálya, amely a korábbi hatnapos utazási időt harminchárom órára rövidíti le. Ha sikeresnek bizonyulnak ezen próbálkozásaik, akkor vasút és útvonalhálózataik révén átalakíthatják, továbbá befolyásolhatják a kontinentális politikát a térségben. Fontos kiemelni, hogy az Amerikai Egyesült Államok befolyása erre a térségre nem terjed ki, továbbá így megkerülhetőek lesznek tengeri kereskedelmi övezetek, amelyek a nagyhatalom haditengerészetének felügyelete alatt állnak a második világháború befejezése óta. Továbbmenve egy északi – Moszkva közreműködésével, északi-sarkvidék irányába – és egy déli – Indiai óceánon áthaladó - tengerészeti selyem út és tervben van, amely közvetlenül kötné össze Pekinget az Eurázsiai partokkal. Mind gazdaságilag, mind stratégiailag profitálna, ha sikerülne összefogni a régiót a fennhatósága alatt, hiszen többletbevételre tenne szert, valamint stratégiailag ez a befolyási övezet az Amerikai Egyesült Államok számára bevehetetlen lenne.

Az Orosz Föderáció - a regionális nagyhatalom, ami továbbra is fennhatósága alatt tartja a régió legfontosabb térségeit - közreműködése, vagy legalábbis a beleegyezése nélkül Kína nem lesz képes az Eurázsiai erődítmény kiépítésére és fenntartására. A cári Oroszországgal ellentétben úgy tűnik, hogy a jelenlegi moszkvai vezetés nem áll a pekingi törekvések útjába. Regionális konfliktusba keveredve a nyugattal Ukrajna miatt, kivéreztetett gazdássággal, nemzetközi szankcióktól sújtva, tartósan alacsony olajárak következtében Vlagyimir Putyinnak nem lesz más választása, mintsem közeledni Hszi Csin-ping felé. A Kínai Népköztársaság perspektívájából Ukrajna egy távoli, periférikus jelentőségű, relatíve kis kiterjedésű és népességű országnak látszik, mely egyértelműen más hatalmi tényezők (elsősorban az Oroszországi Föderáció, másodsorban az Európai Unió) érdekövezetéhez tartozik, ennek megváltoztatásához pedig Pekingnek sem érdeke nem fűződik, sem képessége nincs hozzá. Peking készen áll a segítő kezet nyújtani a gyenge lábakon álló orosz államnak, ezért 2014 októberében a két ország központi bankja huszonöt billió amerikai dollár értékű megállapodást kötöttek, melynek értelmében ha szükséges pénzt folyósítanak az oroszoknak. Feltételezhető, hogy a pénzügyi segítségért cserébe a kínaiak kedvezményes áron vásárolhatnak orosz természeti erőforrásokat és haditechnológiát. Dmitri Trenin, orosz szakértő szerint a kínai Selyemút az oroszok által dédelgetett Eurázsiai unió víziója dőlhet romba. Amire számíthatunk befektetések, energia-megállapodások, ipari-technológiai partnerség a két állam között, amely a súlypontot Moszkvából Pekingbe helyezi. 

Bár Kína doktrínája eddig alapvetően arra épült, hogy nem akar világhatalom lenni, az új középosztály nacionalizmusa olyan konfliktusokba viheti bele a kínai vezetést, amelyre az ország nincs felkészülve. Kínában nincsenek választások, a vezetés mégsem hagyhatja figyelmen kívül a közvéleményt, amely egyre erőteljesebb fellépést követel egyes nemzetközi kérdésekben. A fentiek ellenére korai még azt kijelenteni, hogy az ázsiai állam a hátország nagyhatalma, s ez által a világ urává válna. Miközben Moszkva Ukrajnával és a Nyugattal van elfoglalva, valójában Peking lehet az a hatalom, amely előtt kénytelen lesz fejet hajtani a jövőben

Források:

http://eng.globalaffairs.ru/redcol/2015-Promises-Bad-News-for-Russia-17267

http://carnegie.ru/2015/01/26/moscow-takes-brics-summit-as-new-launch-pad-for-global-influence/i1xo 

http://hu.wikipedia.org/wiki/2014%E2%80%932015-%C3%B6s_orosz_p%C3%A9nz%C3%BCgyi_v%C3%A1ls%C3%A1g

http://thediplomat.com/2015/02/china-cannot-solve-russias-energy-technology-trap/

http://thediplomat.com/2015/02/mackinder-revisited-will-china-establish-eurasian-empire-3-0

http://nit.uni-nke.hu/uploads/media_items/svkk-elemzesek-2014-22-2.original.pdf

 

Távol az otthontól - Országon belüli menekültek Ukrajnában

Az elhúzódó kelet-ukrajnai harcok miatt egyre többen kényszerülnek otthonuk elhagyására. Jelentős részük az országhatárokon belül keresi a biztonságos menedéket. Ők az „országon belüli menekültek”, és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) becslése szerint már több mint egymillióan vannak.

A harcoktól távolabb eső, de az ukrán kormány által felügyelt területekre távozó lakosok hivatalosan ugyan nem számítanak menekültnek, ám a helyzetük és a kilátásaik sok szempontból hasonlóak az Ukrajna határain túl menedéket kereső honfitársaikéhoz. A menekülők többségben nők és gyermekek.

Akik nem tudják vagy nem akarják elhagyni az otthonukat – ők többségben idősek, illetve alacsony jövedelműek – , azoknak az állandó életveszély mellett további nehézségekkel is számolniuk kell. A legsúlyosabb problémát az élelmiszer, valamint a hideg téli időjárás miatt a fűtés hiánya jelenti, de a harcok által sújtott területeken az áram- és a vízellátás is szünetel. A civil szervezetek ezért a veszélyeztetett lakosság mielőbbi kitelepítését sürgetik.

A kormány kiürítési tervének megvalósítása több okból is nehézkes. A telefonos segélyvonalon történő jelentkezés adminisztrációs nehézségekkel jár, a forráshiány miatt pedig nem áll rendelkezésre megfelelő számú autóbusz a lakosság elszállítására. Ezért sokan nem várják meg a hivatalos segítséget, és magukban vágnak neki az útnak. A menekülők biztonságosabb helyre szállításába önkéntesek is bekapcsolódnak. Az otthonukat elhagyók főként a nagyobb városokban keresnek menedéket, ahol kórházakban, táborokban, illetve magánszemélyeknél kapnak szállást.

Az UNHCR 41,5 millió dollárt szeretne összegyűjteni a kelet-ukrajnai menekültek életkörülményeinek javítására. A szervezet az ukrán lakosság nagyfokú szolidaritásáról és segítőkészségéről számol be, akik nem csupán a menekültek elszállásolásával, hanem adománygyűjtéssel, élelmiszerek, ruhák, háztartási eszközök és gyermekjátékok felajánlásával is segítik a Kelet-Ukrajnából (és korábban a Krímből) érkezőket. Persze problémák is akadnak: a munkaadók gyakran részesítik előnyben a helyieket az újonnan jöttekkel szemben, a munkalehetőség pedig kevés.

A menekültek azonban a nehézségek ellenére megpróbálnak alkalmazkodni az új helyzethez, és a körülményekhez képest hétköznapi életet élni, mivel úgy tűnik, a hazatérésre még várniuk kell.  

Források:

http://www.wsj.com/articles/fighting-surge-in-eastern-ukraine-creates-new-wave-of-refugees-1422566114

http://www.voanews.com/content/fearful-ukrainian-refugees-try-to-get-on-with-life/2625515.html

http://www.unhcr-centraleurope.org/hu/hirek/2015/az-ukranok-nagylelkusege-segit-a-menekuloknek-megbirkozni-a-teli-hideggel.html

http://unhcr.org.ua/en/2011-08-26-06-58-56/news-archive/1244-internal-displacement-map

Győzhet-e Kaczynski Tusk távollétében? Lengyel belpolitika az ukrán válság tükrében

Lengyelország 2015 májusában elnökválasztásra készül, ősszel pedig parlamenti választásokat rendez. A verseny a két nagy jobboldali párt – a jelenleg kormányzó Polgári Platform (PO) és az ellenzéki Jog és Igazságosság (Pis) - között fog eldőlni. A nagy kérdés az, vajon sikerül-e Jaroslaw Kaczynski vezetésével a Pis-nek megnyerni a választásokat a 2014-es zűrzavaros év után, amelyet nemcsak az ukrán-orosz konfliktus árnyékolt be, hanem a „lehallgatási botrány” is.

2007-ben a miniszterelnök Kaczynskit a PO-nak sikerült eltávolítania a színről. Az Európai Unió és Oroszország fellélegezhetett, hiszen az a Donald Tusk lépett Kazczynski helyére, aki mára már az Európai Tanács elnöke, aki a PO színeiben stabilizálta az országot, és a külkapcsolatokban sokkal kompromisszum késznek találtatott, mint elődje. Ám Tusk most Brüsszelbe távozott, így Kaczynski támadásba lendülhet, mert a PO Tusk személye köré épül, a karizmatikus vezető hiányában gyengülhet a PO szavazóbázisa.

Az ukrán-orosz konfliktus kirobbanásakor is megmutatkozott a Pis nacionalistább, konzervatívabb szemlélete. Sokkal határozottabb fellépést követelt a kormánytól. Véleményük szerint se az EU, se Obama elnök nem elég erős ahhoz, hogy megállítsák Putyint. A PO viszont megfontolt retorikájával megnyugtatta a lengyel társadalmat, amely az első közvélemény kutatások alapján még orosz támadástól félt, azonban ebből már semmit sem lehet érezni, amely bizonyára a szoros lengyel-USA kapcsolatoknak és a NATO lengyelországi parancsnokságának megerősítésének köszönhető. A kormány a gyors reagálást helyezi előtérbe, és a mielőbbi megállapodást, hiszen az uniós szankciók a lengyel gazdaságot is sújtják. Igaz a munkanélküliség alig nőtt, ám a Pis ebbe is beleköthet.

A választások közeledtével újra felerősödhetnek a nemzeti érdekeket szem előtt tartó, oroszellenes hangok, ugyanis a szmolenszki tragédia ötödik évfordulóját összekapcsolhatják az ukrán légtérben tisztázatlanul lezuhant Malaysian Airlines ügyével.  Kaczynskiék álláspontja szerint a szmolenszki gép lezuhanása mögött az oroszok állhatnak, akik félre akarták állítani testvérét, a Szolidaritás egykori vezetőjét és Lengyelország elnökét. A maláj gépet orosz fegyverrel lőtték le, ám kérdéses, kik követték el. Kaczynski tehát érzelmileg ismét befolyásolhatja a választókat.

A lehallgatási botrány kapcsán közel 10%-os előnyre tehetett szert a Pis. Itt is felmerült, hogy az oroszok keze van a lehallgatások mögött, amely veszélyezteti a belbiztonságot. Ha ez beigazolódna, a Pis növelhetné előnyét, hiszen mindig élesen bírálja a kormányt az orosz kapcsolataiért.

Összességben elmondható, hogy a lengyel kormány és a társadalom Ukrajna területi egységének visszaállítását szorgalmazza új vezetéssel, és humanitárius segélyszállítmányokkal látják el a rászorultakat. A választók örülnek Tusk sikerének és sokkal inkább érdekli őket a nemzetiségi - és abortuszkérdés, valamint az EU-ban betöltött szerepük, mint az ukrán válság.

A helyhatósági választások ugyan a Pis győzelmét hozták a múlt év végén 31,5%-kal, ellenben a PO csak 27,3%-ot szerzett. Ezzel szemben az elnökválasztást a nagy népszerűségnek örvendő Bronisław Komorowski elnök nyerheti. Valószínűleg a parlamenti választások lesznek szorosabbak, de ha nyer is a Pis, aligha lesz esélye többségben kormányozni.

A döntés a lengyel nép kezében van, annyi azonban bizonyos, hogy nagy szócsatározásoknak lehetünk majd tanúi az elkövetkezendő hónapokban.

Források:

http://www.bbc.com/news/world-europe-27892495

http://www.bbc.com/news/world-europe-27973473

http://www.hirado.hu/2014/04/09/szmolenszki-katasztrofa-egyre-gyanakvobbak-a-lengyelek/

http://www.spiegel.de/politik/ausland/polen-kaczynskis-partei-bei-kommunalwahlen-in-fuehrung-a-1003295.html

http://www.warsawvoice.pl/WVpage/pages/article.php/27844/article